felsőoktatási könyvtár

2021 a Szegedi Tudományegyetem centenáriumának éve, és így az SZTE Klebelsberg Könyvtár alapításának 100. évfordulója is. A jeles alkalom előtt tisztelegve került megrendezésre december 9-én a „Száz éves a szegedi egyetemi könyvtár – A szegedi könyvkultúra múltjából” című konferencia. 

Az elmúlt évben a University of California-Irvine (UCI) könyvtárai számos videót tettek közzé az egyetemi kabalafigura, Hangyász Péter (Peter the Anteater) főszereplésével. Az aranyos báb ezekben kipróbálta a könyvtár szolgáltatásait és forrásait, közérthető formában ismertetve meg azokat a hallgatókkal.

Átadták a Debreceni Egyetem megújult Egyetemi és Nemzeti Könyvtárát. Kényelmes, otthonos környezettel, modernizált szolgáltatásokkal és további a hallgatói életet, a nyugodt tanulást segítő fejlesztésekkel várják az olvasóikat.  

A koronavírus járvány idején a könyvtáraknak is felelős döntéseket kell hozniuk a kór terjedésének megállítása és az olvasók, valamint a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Vajon melyik intézmény hogyan kezeli a kialakult helyzetet?

A hangvezérelt okoseszközök és a mesterséges intelligenciát alkalmazó digitális asszisztensek megjelenése a könyvtárakban sem elmaradhatatlan. Vajon használható egy digitális asszisztens könyvtári szolgáltatásokra, vagyis Alexa és Siri lehetnek könyvtárosok is?

A németországi Universitätsbibliothek Würzburg 2019-ben ünnepelte alapításának 400. évfordulóját, 2018-ban ezért közösségi adománygyűjtő projektet kezdeményeztek a veszélyeztetett állapotban lévő régi könyvek megmentésére. Az öregdiákok egyesületének körében indított kampánynak hála 2019-ben már ki tudták állítani a restaurált köteteket, az adományozók pedig egyedi ajándékokban részesültek.

Németországban 2014 óta rendeznek „kulturális hackathonokat”: olyan vállalkozó kedvű informatikai fejlesztők szállnak minden évben versenybe, akik a különböző alkalmazások, alkalmazásprogramozási felületek (API) és egyéb virtuális projektek révén valami újat hoznak ki a nyílt hozzáférésű és szabadon felhasználható digitális kulturális örökségből és azok metaadataiból. Az adatok és dokumentumok újrahasznosítása, újszerű kontextusba helyezése révén nemcsak a közönséget sikerül megmozgatni, de a közgyűjteményekben őrzött kincsek is újra bekerülhetnek a kulturális vérkeringésbe.

A könyvtárak nemcsak a csendes olvasás színterei lehetnek – teret adhatnak a megpihenésnek és az elmélkedésnek is. Tekintettel a mindfulness és egyéb meditációs technikák divatjára, valamint a mentális betegségek gyakoriságára, számos felsőoktatási könyvtárban alakítottak ki olyan helyiségeket, ahová félre lehet vonulni a stresszes időszakokban relaxálni, meditálni, jógázni vagy akár imádkozni.

Míg a közkönyvtárak az önkiszolgáló kölcsönzés és visszavétel egész napos elérhetőségét igyekeznek megteremteni, a felsőoktatási könyvtárak egyre gyakrabban várják használóikat tényleges 0–24 órás nyitvatartással. A következőkben bepillantást engedünk abba, milyen is az „éjszakai műszak” a könyvtárosok szemszögéből.

A Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa, valamint a Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa egyaránt fontos információs forrásai a magyar könyvtáraknak. A Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa MATARKA a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár és Múzeum által 2002 óta fejlesztett és működtetett adatbázis, amely a hazai tudományos és szakmai folyóiratok tartalomjegyzékeit dolgozza fel kereshető formában, könyvtárak, szerkesztőségek és magánszemélyek együttműködésével.

A Klimo György püspök által 1774 tavaszán Pécsett a köz számára megnyitott intézmény, első nagy nyilvános könyvtárként a mai egyetemi könyvtár elődjének is tekinthető. A páratlan, többször bővült gyűjtemény 2010 óta Pécsi Egyetemtörténeti Kiállításként várja látogatóit, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a pécsi egyetem történetébe, korabeli hangulatába. A színes kiállítással karöltve az értékes gyűjtemény nemcsak a pécsi, hanem az országos kulturális örökség egyik fellegvára.

A felsőoktatási könyvtárak a könyvtári rendszer kulcsfontosságú képviselői, az egyik legjelentősebb felhasználói réteg, az egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók szolgálatában állnak. E tudományos könyvtárak története elválaszthatatlan az egyetemek, ennél fogva a művelődés és a tudomány történetétől.