tájékoztatás

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára a magyar könyvtártudományi, valamint a könyv- és könyvtártörténeti szakirodalom első számú hazai lelőhelye. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) 1959-ben alakult meg a Könyvtári Intézet jogelődje, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Könyvtártudományi Osztályának szakkönyvtáraként. Azóta is a teljesség igényével gyűjti a magyar nyelvű könyvtörténeti és könyvtártudományi szakirodalmat, valamint válogatva a külföldi szakirodalmat.

Ezeket a kérdéseket már alsó tagozattól egészen a felsőoktatásig gyakran teszik fel a diákok, amikor beadandó dolgozatot, projektmunkát, kiselőadást, szakdolgozatot készítenek.

Te is ezen diákok közé tartozol? Tőled is kérdezik ezt a diákok vagy a gyermeked?

A címben szereplő kérdés egyre gyakrabban hangzik el. Különösen azoktól, akik nem járnak könyvtárba. A kérdés talán még ismerősebb lehet, ha így fogalmazzuk meg: Miért van még könyvtár, amikor van internet? Vannak akik értetlenül állnak az előtt, hogy 4000 év alatt miért nem halt még ki.

Magyarország nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár és a hazai könyvtárakat, könyvtárosokat, információs szakembereket tömörítő országos könyvtárszakmai szervezetek az alábbi felhívást teszik közzé.

Minden kultúrát, olvasást szerető ember értesült róla, hogy a koronavírus járvány második hulláma elleni védekezés jegyében a könyvtárak már november óta nem engedhetik be a látogatóikat az olvasói terekbe, de – ahogy arról a Könyvtárak.hu-n is tájékozódhatunk – számos intézmény kínál lehetőséget arra, hogy az olvasók az intézmény kapujában átvegyék az előre megrendelt könyvcsomagokat.

Készült egy átfogó felmérés nemrégiben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megbízásából, amelyben a magyarországi lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásait próbálták feltérképezni. Az eredményekről a felmérés elemzését készítő kutatót, Tóth Mátét kérdezték meg.

A könyvtártípusok áttekintését követően a könyvtárak alapszolgáltatásait vesszük górcső alá, avagy BEIRATKOZÁS NÉLKÜL IS HASZNÁLHATOM A KÖNYVTÁRAT? HA IGEN, MIRE?

A nyilvános könyvtárak egyik legalapvetőbb szolgáltatása az állomány helyben használata, amelyet a könyvtári törvény szavatol minden állampolgár számára, így feláras beiratkozás nélkül, látogatójeggyel vagy regisztrációs jeggyel is igénybe vehető.

A hangvezérelt okoseszközök és a mesterséges intelligenciát alkalmazó digitális asszisztensek megjelenése a könyvtárakban sem elmaradhatatlan. Vajon használható egy digitális asszisztens könyvtári szolgáltatásokra, vagyis Alexa és Siri lehetnek könyvtárosok is?

Az Egyesült Államokbeli Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak is van természetesen saját szakkönyvtára, kiterjedt – bárki által igénybe vehető – online szolgáltatásokkal. S akkor még meg sem említettük a páratlan képi, hang- és videoanyagot közzé tevő NASA kép- és videokönyvtárat…

A könyvtárak piaci alapon is nyújtanak szolgáltatásokat. Ezekből nyújtunk ízelítőt rovatunk következő részében.

Amennyiben a beiratkozási díjon felüli térítéses szolgáltatásokról beszélünk, elsőként talán az irodai szolgáltatások jutnak eszünkbe. Fénymásolás, szkennelés, nyomtatás, fax küldése és fogadása, elektronikus levelezés már túlmutat a hagyományos könyvtári funkciókon, de hatalmas igény mutatkozik rá, elsősorban köz- és felsőoktatási könyvtárakban.

Folytatjuk a könyvtárak alapszolgáltatásait bemutató rovatunkat. Ezúttal az olvasójeggyel elérhető szolgáltatások kerülnek terítékre.

A beiratkozás az olvasók regisztrációja, nyilvántartásba vétele. A könyvtári törvény rendelkezése szerint az olvasó regisztrációjához és egyben a szélesebb körben értelmezett beiratkozáshoz is meg kell adni a lakcímet és a természetes személyazonosító adatokat. A beiratkozás gyakorlata könyvtáranként eltérő. Néhol a térítésmentes alapszolgáltatások igénybe vételéhez elegendő regisztrációt külön kezelik a feláras szolgáltatásra feljogosító olvasójegyes beiratkozástól.

Magyarország nemzeti könyvtára immáron több mint két évszázada reprezentálja a magyar könyvtárügyet, őrzi és közvetíti a magyar kulturális örökség hagyományos és modern könyvtári dokumentumait.