meseregény

A felgyorsult világban, manapság, amikor a szülők munkát munkára halmozva igyekeznek minél több pénzt keresni, hogy minden földi jóval elhalmozzák gyermekeiket, egyetlen dologra nincsenek figyelemmel, hogy a legdrágább, amit egy gyermek a szüleitől kaphat, és amire a leginkább vágyik, az a szülővel eltöltött idő, ám sajnálatos módon a mai szülőknek éppen ebből van a legkevesebb.

A címszereplő, Pumukli kobold, aki a néphit szerint kicsi és borzas, többnyire láthatatlan házimanó, jelleméből fakadóan többnyire ingerkedik az emberekkel, és rettenetesen örül, ha csínytevése sikerül. A rendszerető, békés természetű öreg asztalos, Eder mester otthonába ver tanyát Pumukli, ezzel felborítva az addig csendes ház rendjét.

Az őszinte légkörben nevelt gyermek négy-ötéves korában érdeklődni kezd a születés, a nemek különbözősége iránt, fontos teendő tehát a kicsik értelmi szintjéhez szabott felvilágosítás. Ehhez a folyamathoz, szülő és gyermek párbeszédéhez kíván segítséget adni a francia szerzőnő.

zuzi, a kismacska Franciaországban egy kis tengerparti faluban élt egy halász és négy fia társaságában. Nagyon jól érezte magát a családban, szívesen játszott a fiúkkal, de különösen azt szerette, amikor a négyéves Gabi a megszokottól eltérően visszafelé, a farkától a feje felé simogatta.

Andrew Lang gyermekregényét még 1984-ben fordította magyarra Göncz Árpád, és vélhetően ez a remek „átültetés” is hozzájárul majd a történet sikeréhez, amelyből kiderül, hogy uralkodónak lenni igencsak embert próbáló feladat.

Szécsi Magda csodaszép, lírai hangú meseregényében a cigányság eredetmondája és egy akadályt nem ismerő, mindent elsöprő áldozatos szerelem története fonódik szorosan egybe a daliás Devlikánó és a táncos léptű szép királylány, Bisora történetében.

A regény főszereplője Ferenc császár - aki II. Józsefet követte a Habsburg uralkodók sorában - udvari mulattatója: jó kedélyű, szellemes, csavaros eszű, és korántsem riasztó külsejű férfi. Fenséges kenyéradó gazdája egy kislányt bíz gondjaira: legyen a gyámja az árvának, akinek apja a császárért áldozta életét.

A kötet Darvasi László a Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború című meseregényének folytatása, amelynek előszavában a szerző feleleveníti az első könyvet, elősegítve az új olvasóknak a történetbe való bekapcsolódást. Az új részben a Nagy Tökfőzelékháborút követő békés időszak véget ér, a gonoszok ismét Kavicsváros uralmára törnek.

Darvasi László meseregényének színhelye Kavicsvár, a bizurr-mizurr nép lakhelye. Egy napon furcsa kis manócska érkezik a városba, hogy fenekestül felforgassa az addig oly nyugodt kis települést. Ő Trapiti, akinek a nevét gyorsan megtanulja mindenki, ugyanis akivel csak találkozik, azzal trapitizik...

Varázslatos világba kalauzol a Horgas-szerzőpáros - apa és fia - eredeti fantáziával megalkotott, mitologikus meseregénye. A mű abba a modern regénytípusba tartozik, amelyet a Tolkien-művek és Michael Ende Végtelen története is; a mesés közegben bontakozik ki egy mitikus, zárt, öntörvényű - a valós elemeket líraian és groteszken transzponáló - epikai univerzum.



Kérdezd
a könyvtárost!