8

A vonzó kivitelezésű kötet főhőse a nagyvárosban élő, ötéves Julijuli, aki felnőttkorában mindenképpen tündér szándékozik majd lenni. Legjobb barátja a kissé morózus Mackó, akivel remekül megértik egymást mackó nyelven. A várost járva meséket gyűjtenek, méghozzá különleges felnőttektől.

„Hagymácska Hagyma apó fia volt. Heten voltak testvérek: Hagymuska, Hagymuci, Hagymóka és így tovább, egyszóval valamennyiük neve méltó volt az ősi Hagyma-nemzetséghez.” Így kezdődik Rodari klasszikus meseregénye, amelyben a bátor és talpraesett Hagymácska izgalmas kalandjait követhetjük nyomon.

Hugonnai Vilma már kiskorában is leginkább orvososat szeretett játszani, és ez a vágya felnőtt korában sem lankadt. Pedig abban a korban, melyben élt (a 19–20. század fordulóján) a nők még nem tanulhattak egyetemeken, sőt még gimnáziumban sem.

A Dursey család feje örökösen attól retteg, hogy feleségének nővére, aki a semmirekellő Potterhez ment férjhez, egyszer csak megjelenik az előkelő Privet Drive-on, rontva ezzel a család jó hírét. Ám egy napon, ha ugyan nem is az egész Potter család, de gyermekük, Harry mégiscsak a Dursley-ház vendége lesz, mégpedig - legalábbis ekkor úgy tűnik - örökre.

Kipling a diákélet, a kamaszkor világát idéző, először 1899-ben kiadott világhírű regényét önéletrajzi emlékek alapján írta: 1878 és 1882 között Devonshire-ben ő maga is egy katonai pályára előkészítő bentlakásos intézet növendéke volt.

Andrea mindig a szobájában álló öreg szekrény tetején keres menedéket, ha valami bántja. Ott köt ki azon napon is, amikor bemutatják neki Médit, a Svájcba távozott apjukkal élő legidősebb nővérét, aki egyáltalán nem nyeri el Andrea tetszését: „Csupa kivasalt szalag az egész dagadt lány!”- összegzi kétségbeesetten első benyomását.

A bátor Faragó Laci és a "kisokos" Radó ötödikesek, és néhány dologban különböznek ugyan, de mindketten szeretnének "elhajózni" a hétköznapokból - egy vidám, színes, felejthetetlen nyaralásba. Rátalálnak Ramónára, a korhadozó bárkára, ami évek óta Dunaszigetiben, egy öbölben várja a jobb napokat.

A Grimm-testvérek műve, a Gyermek- és családi mesék magyarul először 1861-ben jelent meg. Azóta se szeri se száma a magyarításoknak, a mostani Márton László és Adamik Lajos fordítói vállalkozása azonban irodalmunkban előzmény nélküli: a teljes művet fordították le, méghozzá olyan filológiai, nyelvi gondossággal, amelyre még nem volt példa.

A mulatságos történet középpontjában egy kisfiú, Lajcsi áll, akinek szülei elváltak. A válást a mama kérte, elsősorban arra hivatkozva, hogy férje állandóan külföldön "kószál". A kószálós Apuka, aki kamionos, valóban nem sokat tartózkodik otthon, ám a kisfiú ennek ellenére nagyon szereti őt, és képzeletének ő az első számú hősjelöltje.



Kérdezd
a könyvtárost!