A nemzeti könyvtár története röviden:
Az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK), Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteményét és közintézményét 1802. november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc. A több, mint tízezer kötetes kezdeti gyűjtemény folyamatosan bővült adományoknak, később pedig a kötelespéldány-szolgáltatásnak köszönhetően. Jeles hazai alkotók (Batsányi, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany) gyűjteményei gazdagították a gyűjteményt, kiegészítve a tudományos élet és a politika képviselőinek könyvgyűjteményeivel. 1932-ben került vissza Magyarországra a nemzeti könyvtár egyik legféltettebb kincseként 33 középkori kódex, köztük 16 corvina Mátyás reneszánsz könyvtárából. A nemzeti könyvtár gyűjteményébe nem illeszkedő műtárgyak megőrzésére jött létre a Magyar Nemzeti Múzeum 1808-ban. A két intézmény egészen 1985-ig közös épületben működött, amikor a nemzeti könyvtár átköltözött a Budavári Palota F-épületébe.
Fokozatosan alakultak meg az őrzött dokumentumok típusainak megfelelő osztályok. 1860 körül alapították a Kézirattárat, amely később fényképgyűjteménnyel bővült. 1882-ben Levelestár alakult családi archívumokból és egyéb okleveles anyagokból. Hírlaptár, Zeneműtár, Régi Magyar Könyvtár (később kibővülve Régi Nyomtatványok Tára), Plakát- és Kisnyomtatványtár, Térképtár, Színháztörténeti Tár létesült még 1884 és 1949 között.
A nemzeti dokumentumtermés gyarapítását és állományvédelmét, illetve bibliográfiai számbavételét végző osztályok a 20. században jöttek létre. A magyar patriotica irodalom, az úgynevezett hungaricumok gyűjtése mellett 1952-től olyan országos központi szolgáltatások is az Országos Széchényi Könyvtár feladatkörévé váltak, mint központi katalógus létrehozása, könyvtárközi kölcsönzés és nemzetközi könyvforgalom lebonyolítása, rendezvények és időszaki kiállítások szervezése.
A könyvtár állományában elmélyülni vágyó olvasókat 1866-tól olvasóterem, 1950-től önálló hírlapolvasó terem várta, a Budavári Palotában pedig immáron számos különféle olvasóterem fogadja a látogatókat.
Jelenleg az OSZK…
-
gyűjti, feltárja és megőrzi a magyar nemzeti kultúra írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formátumban fellelhető értékeit;
-
biztosítja a hozzáférést saját gyűjteményéhez, illetve a központi nyilvántartások koordinátoraként más intézményekéhez;
-
koordináló és/vagy vezető szerepet tölt be a kulturális és szellemi örökség feltárására és megőrzésére szolgáló programokban;
-
a humántudományi kutatások alapvető forrásgyűjteménye és egyben könyvkiadó is;
-
nemzetközi kapcsolatokat ápol: pl. nemzeti bibliográfiai számbavétel kiteljesítése, aktív szerepvállalás az Európai Digitális Könyvtár (Europana) építésében;
-
a Könyvtári Intézet módszertani központként biztosítja a hazai könyvtárak fejlesztését, működésük és szolgáltatásaik valós igényekhez alakítását, a társadalomban elfoglalt helyük megerősítését, továbbá szakmapolitikai támogatásukat.
További főbb szolgáltatások: