big data

A hangvezérelt okoseszközök és a mesterséges intelligenciát alkalmazó digitális asszisztensek megjelenése a könyvtárakban sem elmaradhatatlan. Vajon használható egy digitális asszisztens könyvtári szolgáltatásokra, vagyis Alexa és Siri lehetnek könyvtárosok is?

Németországban 2014 óta rendeznek „kulturális hackathonokat”: olyan vállalkozó kedvű informatikai fejlesztők szállnak minden évben versenybe, akik a különböző alkalmazások, alkalmazásprogramozási felületek (API) és egyéb virtuális projektek révén valami újat hoznak ki a nyílt hozzáférésű és szabadon felhasználható digitális kulturális örökségből és azok metaadataiból. Az adatok és dokumentumok újrahasznosítása, újszerű kontextusba helyezése révén nemcsak a közönséget sikerül megmozgatni, de a közgyűjteményekben őrzött kincsek is újra bekerülhetnek a kulturális vérkeringésbe.

A kiterjesztett valóság – augmented reality (AR) a valóság és a virtuális látvány ötvözete. Segítségével lehetővé válik az elektronikus információ kézzel fogható, valósnak tűnő integrációja a látott környezetbe. A technológia használatával az olvasók számára megelevenednek a könyvespolcok, fontos, őket valójában érdeklő információkat közölve velük.

A könyvtárosok már akkor szembesültek a big data jelentette kihívásokkal, amikor a kifejezés még messze volt a mindennapi felkapott használattól. A tömeges adatmennyiséget feldolgozó mesterséges intelligencia képes az emberi agy számára áttekinthetetlen mennyiségű adatot átfésülni, felfedezve köztük számunkra rejtett anomáliákat és mintákat. Azonban felmerül a megbízhatóság kérdése…



Kérdezd
a könyvtárost!