regény

A regény keretébe foglalt krónika az 1848-as szabadságharcot előkészületeitől a bukásig követi. Hőse, az író nagyapja, az egykor építésznek tanuló pallérfiú, Miska. Az ő naplója, visszaemlékezései, családja elbeszélései szövik át a hiteles történelmi eseményeket. Győry szűkebb pátriájából, Gömörből indul a történet és oda kanyarodik vissza.

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van.

A Rab Ráby Jókai egyik legrejtélyesebb regénye. Tulajdonképpen szabad átírása Ráby Mátyás 18. század végi hivatalnok német nyelvű emlékiratainak, ám az önmagukban meglehetősen érdektelen irományból Jókai nemcsak vérbő romantikus történetet tudott formálni, de valamiképp a magyar történelem egyik legjelentősebb modell-regényét is megalkotta. Ráby Mátyás II.

Móricz Zsigmond két kisregényét tartalmazza a kötet. Az első elbeszélés, a Pipacsok a tengeren a gyermekkori szerelem felejthetetlen élményét idézi föl. Főszereplője az ábrándos természetű "testi dolgokra" ügyetlen Gabi élete nagy próbáját állja ki, amikor a távoli pusztán hirtelen rájuk törő tiszai árvízből megmenti szerelmét, Zsuzsikát.

A regény hőse Edmont Dantes, akit hamis vádak alapján egy félelmetes szigetbörtönbe zárnak. Tizenöt évi fogság után sikerül megszöknie, de az egykor lelkes fiatalemberből megkeseredett, különc nábob lesz, aki barátja, Faria abbé jóvoltából szerzett vagyonát arra használja fel, hogy bosszút álljon a Bourbon-restauráció urain és a párizsi társasélet vezéralakjain.

Ezt az 1920-ban írott könyvet kezdettől fogva Móricz életművének legjavához számították a kritikusok. A regény olvasható a jóság-szeretet-ártatlanság himnuszaként, a gyermeki lélek szentimentális bemutatásaként, önéletrajzi elemekkel átszőtt vallomásként, emlékezésregényként, beszámolóként a kollégiumi életről.

A két kisregény közül az első, a címadó az író korzikai utazásának élményei alapján született. Egy jellegzetes korzikai faluban különös családdal ismerkedik meg; egy fiatalemberrel és édesanyjával, akik a falu legtekintélyesebb és leggazdagabb famíliájának utolsó képviselői.

A regényt 1906 és 1908 között írta Gárdonyi, amikoris érdeklődése egyre inkább a magyar múlt felé fordult; saját politikai, társadalmi és vallásetikai gondolatait ágyazta be a história jelmezébe. Gazdag képekben kelti életre IV. Béla korát, a tatárjárástól feldúlt és szétzilált ország életrendjét, a női és a férfikolostorok belső világának különös, furcsa, ridegen szigorú ritmusait.

III. Bandika, a csodálatos dalnoki képességekkel megáldott sárga kis kanári ígéretes karrierjének a második világháború vet véget, amelynek történései fokozatosan szétzilálják a madárkát körbevevő addig megbolygathatatlannak vélt rendet, az otthont adó, szeretetre méltó budai zsidó házaspár életét.

Az 1870-es években játszódó regény egy poétikusan szép gyermekszerelem története. A badányi erdő mélyén levő vízimalomban él egy molnár kislányával, Pannival, és segédjével, az árva Matyival. A két gyerek között játszópajtási viszonyból szövődik a szerelem, de ahogy növekednek, egyre több akadály gördül bontakozó kapcsolatuk elé.



Kérdezd
a könyvtárost!