kalandregény

A címszereplő már két esztendeje a Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola tanulója. Minden nyári vakáció kínkeserves lassúsággal telik el, nemcsak azért, mert erre az időre nélkülöznie kell barátait és az iskolát, hanem azért is, mert a nagybácsiék mindent elkövetnek azért, hogy a különleges varázslótehetséggel megáldott Harry "kibontakozását" elnyomják.

A meseregény második darabjában már régi ismerősként üdvözölhetik a gyerekek Harry Pottert, akit a Mindenható is varázslónak teremtett. A kisfiú már második éve koptatja a roxforti Boszorkány és Varázslóképző Szakiskola padjait. Szüleitől öröklött különös képessége révén olyan tudás birtokában van, amely messze a legjobbak közé emeli őt az iskolában.

Harry immár a negyedik évfolyamot kezdi meg Roxfortban, ám a kalandok még a nyáron kezdetüket veszik a Kviddics Világkupa döntőjén, ahol valaki - több mint tíz év után - az égre rajzolja a halálfalók jelét, a Sötét Jegyet. Kétség sem fér hozzá: Voldemort visszatérte közeleg.

A Harry Potter-sorozat újabb kötetében a történet egyre izgalmasabb fordulatokat vesz. Harry még közelebb kerül szeretett és tisztelt igazgatójához, amikor Dumbledore kockázatos feladattal bízza meg. Az ifjú varázslótanoncnak az iskolába érkező új bájitaltan tanár, Lumpsluck bizalmába kell férkőznie, hogy közelebb kerüljön Voldemort titkához.

Harry Potter ötödik évére készül a Roxforti Boszorkány- és varázslóképző Szakiskolában, de a nyári szünidő napjai továbbra is megpróbáltatást jelentenek a fiúnak. Ám egy csendesnek ígérkező estén, lelket szívó démonok támadnak rá a nagybácsiék házában.

Gombos Péter gyermekirodalom-kutató ifjúsági regénye a jövőben játszódik, méghozzá egy diktatórikus rendszerben, ahol gyerekek veszik fel a harcot a hatalommal szemben. 2238-ban járunk, ekkor már 40 éve bezárták a könyvtárakat, betiltották a könyveket, az olvasást, az embereknek hivatalosan nem lehet nevük, csupán egy kódjuk, és folyamatosan figyelik őket a harmóniaőrök.

Jack London hatalmas és igen egyenetlen színvonalú életművének egyik legszerencsésebb korszaka az alaszkai aranyásását követő időszak volt. A nagy élmény elsősorban állatregényekben és állatnovellákban "csapódott le" az írónál, ám ezek a művei - a Fehér Agyar mellett A vadon szava a legjelentősebb köztük - korántsem csupán izgalmas, érdekes állattörténetek.

Az író legjelentősebb alkotói korszakának egyik remek darabja, A vadon szava 1903-ban jelent meg, és rövidesen a legsikeresebb könyvek közé került. Cselekménye hátterében a kilencvenes évek végén kitört kanadai aranyláz szerepel.

Jack London A maják kincse című, filmforgatókönyvből készült „színes meséjét” ez alkalommal Tersánszky Józsi Jenő remek fordításában ismerhetik meg a kalandregények kedvelői.

A regény cselekménye egy titkosírással írt óizlandi kézirat megfejtésével indul. Így jut el a kissé ironikusan, noha tisztelettel ábrázolt Otto Lidenbrock hamburgi geológiaprofesszor és unokaöccse, Axel egy szótlan, ám hűséges izlandi kísérővel a kialudt vulkán, a Snaefells kráterén keresztül a Föld középpontja felé, ahol különös ősvilági életet találnak.



Kérdezd
a könyvtárost!