közkönyvtár

A kialakult helyzet sokak számára nehézséget jelent technikai erőforrások hiányában. Erre megoldásként hozott létre egy szolgáltatást a New York-i Előadóművészeti Nyilvános Könyvtár, mely által táncosok, színészek, zenészek, zeneszerzők és még sokan mások kaphatnak támogatást.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy az igény a pécsi olvasók körében a Csorba Győző Könyvtár Könyv(fu)tár szolgáltatására. Az intézmény a járvány első hullámában heti egy alkalommal vitte házhoz a könyveket, és a szolgáltatás hamar népszerű lett a városban.

A nyári olvasmányok mellett érdemes a következő nyaralás vagy aktív pihenés megtervezésekor is a könyvtárhoz fordulni, hiszen a legfrissebb útikönyvek, útleírások és térképek kölcsönzésére van lehetőség.

A koronavírus járvány idején a könyvtáraknak is felelős döntéseket kell hozniuk a kór terjedésének megállítása és az olvasók, valamint a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Vajon melyik intézmény hogyan kezeli a kialakult helyzetet?

Van-e helye a videójátékoknak a könyvtárban? Igen, van. Mutatjuk!

Játszani mindenki szeret. Tudta-e, hogy a könyvtárak már a 19. század közepe óta támogatják helyszínként, programjaik és gyűjteményeik révén a különböző típusú játékokat? Hozzáférést biztosítanak a különböző játékformákhoz: a sakktól a modern társasjátékokon valamint a számítógépes és konzolos játékokon át egészen az e-sportokig és a virtuális valóságot (VR) felhasználó játékokig. Videójáték-konzolok beszerzésével egyéni és csoportos játékra nyújtanak lehetőséget, akár klubformában is. A könyvtárban a gyerekek együtt tölthetik az idejüket barátaikkal, ahol társasjátékozás és videójátékozás közben könyvek, könyvtárosok és valódi tudásvilág veszi körül őket.

A könyvtárbuszos szolgáltatások régóta működnek, Magyarországon, hat guruló könyvtár járja az utakat szerte az országban. Találkozhatunk ilyen járművel Miskolc vagy Eger környékén éppúgy, mint Nyíregyháza vagy Pécs kistérségében. Baranya megyében azonban két busz igyekszik eljuttatni a tudást, a szórakozást, a tájékozódás lehetőségét oda, ahol különben erre nem sok lehetőség van helyben az ott élők számára.

A könyvtártípusok áttekintését követően a könyvtárak alapszolgáltatásait vesszük górcső alá, avagy BEIRATKOZÁS NÉLKÜL IS HASZNÁLHATOM A KÖNYVTÁRAT? HA IGEN, MIRE?

A nyilvános könyvtárak egyik legalapvetőbb szolgáltatása az állomány helyben használata, amelyet a könyvtári törvény szavatol minden állampolgár számára, így feláras beiratkozás nélkül, látogatójeggyel vagy regisztrációs jeggyel is igénybe vehető.

Több okból is találkozhatunk az ember legjobb barátjával a könyvtárban: segítő kutyaként, terápiás kutyaként, de az állatok az olvasásfejlesztésben is nagy szolgálatot tehetnek. Egy Massachusetts állambeli iskolai könyvtárban is sikeresen működik immár két éve egy kutyás program, melynek során a gyerekek találkozhatnak a kutyákkal, és fel is olvashatnak nekik.

A szabadulószobák divatját a könyvtárak is meglovagolhatják: kézenfekvő, ha irodalmi tematikájú fejtörőket kínálnak használóiknak, melyek során a résztvevők csak akkor a juthatnak ki a szobából, ha megoldják az egymásra épülő feladványokat. A Stadtbibliothek Berlin-Mitte által kifejlesztett, „Das verschollene Manuskript” [Az elveszett kézirat] nevű szabadulós játék 2019-ben első helyezést ért el az információs műveltség játékos fejlesztésével kapcsolatos német jó gyakorlatok versenyében.

A bécsi 15. kerületi fiókkönyvtár 2019 márciusában nyitotta meg az osztrák főváros közkönyvtári hálózatában elsőként a „dolgok könyvtárát”, ahol a gördeszkától a bongó dobokig, az akkus csavarhúzótól a VR-szemüvegig számtalan hétköznapi vagy éppen különleges tárgy és eszköz várja a kölcsönzőket. Az érdeklődés fokozódása bizonyítja, hogy a megosztáson alapuló gazdaság korában a tárgykölcsönzés immár hozzátartozik a közösségi központként működő könyvtárak szolgáltatási palettájához

Németországban 2014 óta rendeznek „kulturális hackathonokat”: olyan vállalkozó kedvű informatikai fejlesztők szállnak minden évben versenybe, akik a különböző alkalmazások, alkalmazásprogramozási felületek (API) és egyéb virtuális projektek révén valami újat hoznak ki a nyílt hozzáférésű és szabadon felhasználható digitális kulturális örökségből és azok metaadataiból. Az adatok és dokumentumok újrahasznosítása, újszerű kontextusba helyezése révén nemcsak a közönséget sikerül megmozgatni, de a közgyűjteményekben őrzött kincsek is újra bekerülhetnek a kulturális vérkeringésbe.

A könyvtárakban nemcsak könyveket kölcsönözhetünk: sok helyen létezik már úgynevezett vetőmagkönyvtár, ami azt jelenti, hogy a tavasszal kikölcsönzött magok helyett a könyvtár használói ősszel a sikeresen betakarított új magokat vihetik vissza. A kezdeményezés egyszerre szolgálja a helyi fajták és a helyi növénytermesztési hagyományok megőrzését.