közkönyvtár

A könyvtárakban 2017 óta van lehetőség bekapcsolódni a Nemzetközi játékhétbe (International Games Week), amelyre minden év őszén, novemberben kerül sor. Az amerikai, ausztráliai, skandináv és olasz könyvtárak által elindított, illetve különböző játékforgalmazók által szponzorált esemény középpontjában a videojátékok, társasjátékok vagy akár népi játékok állnak. A Nemzetközi játékhét (International Games Week) olyan ingyenes kezdeményezés, amely a könyvtárakban való játékot kívánja népszerűsíteni.

Az Amerikai Könyvtárak Egyesülete (ALA) elnöksége 2019-ben négy nemzetközi könyvtári projektet díjazott, melyek középpontjában olyan témák álltak, mint a fenntarthatóság, a menekülteknek vagy a katasztrófa sújtotta övezeteknek nyújtott könyvtári szolgáltatások, a játékos mobilalkalmazások vagy a titkosított böngészők telepítése a felhasználói számítógépekre.

Az Amerikai Könyvtárak Egyesülete (ALA) éves konferenciáján immár több mint tíz éve díjazza a leginnovatívabb könyvtári projekteket a világ minden tájáról.

A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Egyesülése, azaz az IFLA 2019-ben is díjazta az év leginnovatívabb új vagy megújult közkönyvtárát. A pénzjutalommal is járó rangos kitüntetést ez alkalommal a finn Helsinki Városi Könyvtár legújabb fiókkönyvtára, az Oodi kapta.

A művészetek gyógyító ereje már régóta közismert. Az úgynevezett művészeti terápiák segítséget nyújthatnak a traumák feldolgozásában, a nehézségek leküzdésében. Az irodalmi alkotásokra támaszkodó, a lelki egészséget támogató módszerek egyike a kiválasztott művet a drámapedagógia eszközeivel feldolgozó csoportfoglalkozás, a bibliodráma.

Futurisztikus épületek, izgalmas belső terek, új szolgáltatások, nemzeti identitás, turista-csalogatás profi eszközökkel. Merre tartanak a világ új könyvtárai?

A megdöbbentő és egyben csodálatra méltó könyvtárépületeket ismertető sorozatunk második részében két olyan, egymástól távol eső könyvtárat mutatunk be, amelyeket az kapcsol össze, hogy mindkettő különleges, jellegzetesen helyi alapanyagból készült. Az egyik könyvtár egy kis afrikai országban, Burundiban, a másik pedig Kínában található.

Futurisztikus épületek, izgalmas belső terek, új szolgáltatások, nemzeti identitás, turista-csalogatás profi eszközökkel. Merre tartanak a világ új könyvtárai?

A könyvtárhasználati trendek változása érezhetően létrehozott a világban egyfajta építészeti versengést is a világ országai, városai, könyvtárai között. Azok, akik bármikor is könyvtárépítésre adták a fejüket és pénzüket, mindig ügyeltek arra, hogy egy új könyvtár megjelenése "nagyot szóljon".

A Széchenyi 2020 pályázat keretében, uniós forrásból valósult meg a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című országos program könyvtári projektje „Az én könyvtáram” (EFOP-3.3.3-VEKOP-15-2016-00001), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irányításával.

A projekt célja volt az országos könyvtári rendszer fejlesztése, ennek érdekében együttműködött az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézettel, az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtárral, valamint könyvtárszakmai szervezetekkel.

A Cselekvő közöségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) nevet kapott három év időtartamú uniós projekt a könyvtári, múzeumi és közművelődési szféra együttműködésével 2016 szeptemberében indult azzal a céllal, hogy A helyi identitás és kohézió erősítése (TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16) elnevezésű projektek közösségfejlesztő módszertani támogatásával elősegítse egy nyitott, aktív és együttműködő társadalom kialakítását.

Folytatjuk a könyvtárak alapszolgáltatásait bemutató rovatunkat. Ezúttal az olvasójeggyel elérhető szolgáltatások kerülnek terítékre.

A beiratkozás az olvasók regisztrációja, nyilvántartásba vétele. A könyvtári törvény rendelkezése szerint az olvasó regisztrációjához és egyben a szélesebb körben értelmezett beiratkozáshoz is meg kell adni a lakcímet és a természetes személyazonosító adatokat. A beiratkozás gyakorlata könyvtáranként eltérő. Néhol a térítésmentes alapszolgáltatások igénybe vételéhez elegendő regisztrációt külön kezelik a feláras szolgáltatásra feljogosító olvasójegyes beiratkozástól.

Rovatunk a könyvtártípusokat összegző sorozatának végállomásához érkezünk és megnézzük, hogy a különböző könyvtártípusok hogyan állnak össze, egymást segítő egységes szolgáltatási rendszerré.

Elsőként fontos megemlíteni, hogy a könyvtári rendszer nem egy uniformizált, szervezetszerű együttműködés, sokkal inkább a különböző típusú könyvtárak egymást kiegészítő tevékenységének összesítő hatása. Léteznek azonban olyan központi szolgáltatások, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy a különböző könyvtárak rendszerben tudjanak együttműködni.

Sorozatunk előző részében említettük, hogy a 19. században kialakult a közkönyvtárak – a public library – eszménye, amelyek mára – hála a nemzetközi könyvtárszakmai szervezeteknek – világszerte standarddá váltak.

A könyvtárakat bemutató sorozatunk első részében a könyvtári dokumentumokról, gyűjteményekről lesz szó, azon rendszerszerű gondolkodás alapjairól, amitől a különféle típusú dokumentumok halmaza könyvtárrá válik.