A Cselekvő közöségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) nevet kapott három év időtartamú uniós projekt a könyvtári, múzeumi és közművelődési szféra együttműködésével 2016 szeptemberében indult azzal a céllal, hogy A helyi identitás és kohézió erősítése (TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16) elnevezésű projektek közösségfejlesztő módszertani támogatásával elősegítse egy nyitott, aktív és együttműködő társadalom kialakítását.
A Cselekvő közösségek projekt konzorciumi partnerei a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM-MOKK), az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (NMI NKft.) és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a 2019. szeptember 15-én lezárult 36 hónapos együttműködő munka keretében teljesítették az alábbi projektfeladatokat:
Kulturális közösségfejlesztő mentorhálózat működtetése: az ország 18 megyéjében egy 72 fős mentorstáb működött a projekt aktív időszakában. A mentorok fő feladata volt a lakosság és a kulturális intézmények közötti együttműködés aktív elősegítése, valamint szakmai segítség nyújtása a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által megvalósuló közösségfejlesztő folyamatok elindításában és véghezvitelében. E munka keretében 360 helyi közösséggel működtek együtt.
Mintaprojektek kialakítása: szerte az országban 25 mintaprojekt valósult meg a helyi identitástudat erősítésének és a helyi értékek bemutatásának céljából.
Módszertani fejlesztő munka: a projektben résztvevő szakemberek egyik első feladata volt a már meglévő hazai és nemzetközi gyakorlatok adaptálható módszertanná alakítása. A módszertani fejlesztések a közösségfejlesztés, intézményi önkéntesség és esélyegyenlőség, közösségi részvételen alapuló intézményműködés, illetve a mentortevékenységhez köthető minőségbiztosítási rendszer kialakítása mentén történtek. A hat téma anyaga a projekt Tudástárából szabadon letölthető módszertani útmutatók formájában vált használható segédkönyvvé, szakirodalommá.
A projekt által létrehozott szakirodalom folyamatos bővülésével párhuzamosan egy Wiki alapú rendszert is létrehoztak a módszertani anyagok közzétételére Cselekvő Közösségek Wiki néven. További fejlesztő munka volt még rendszeres szakmai műhelynapok megrendezése szerte az országban, hazai és külföldi tanulmányutak, valamint évente egy nagyszabású nemzetközi tudományos konferencia szervezése.
Az úgynevezett társadalmiasítás, vagyis a közösségi részvételen alapuló működés szakmai előkészületeként elkészült az erre vonatkozó szempontrendszer, valamint a projekt végéig 54 kulturális intézmény – 18 könyvtár, 18 múzeum és 18 művelődési ház – kapott e kívánalmakat tanúsító oklevelet. A közösségi részvételen alapuló működést az intézmények közösségi funkcióit erősíti meg egy szakmai szempontrendszer hozzáadásával, amellyel különböző szinteken valósulhat meg a felhasználók bevonása például egy könyvtár működésébe. Az igazi társadalmi részvételt magáénak tudó könyvtár partnerként működik együtt olvasóival több területen is, például közös programok szervezésével, és az olvasói igények teljeskörű befogadásával.
A gamifikációs tevékenység keretében az NMI Nkft. csapata online és offline közösségi játékokat fejlesztett a projekteredmények, illetve a három kulturális terület bemutatásának céljából.
Oktatási tevékenység: a Cselekvő közösségek projekt keretében térítésmentes szakmai továbbképzésre került sor. 420 szakember végezte el a kulturális közösségfejlesztés gyakorlata nevű 60 órás kurzust, valamint 18 alkalommal indult hat órás köztisztviselők továbbképzésére szolgáló akkreditált tanfolyam.
Kutató-fejlesztő tevékenység: az NMI NKft. koordinálásával és a két másik konzorciumi partner közreműködésével a projekt keretében elkészült a Magyarországi múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények reprezentatív felmérése, valamint vizsgálták a projekt szakmai tevékenységének hatását.
A Cselekvő közösségek projekt mentorhálózata révén felfrissítette a települések kulturális életét, gyakorlati munkában is alkalmazható szakirodalmat adott át a kulturális szférának, szakmai továbbképzésekkel és tapasztalatokkal bővítette a kulturális szakemberek ismereteit, valamint a projekt által elért módszertani fejlesztések minden bizonnyal visszaköszönnek majd a különböző közgyűjteményeket érintő országos stratégiákban is.
