Móra Ferenc (1879-1934)

A legkisebbek számára írt Móra Ferenc-mesékből nyújt válogatást a Kőszegi Bella által illusztrált kötet.

A magyar népmesekincs remek, szép darabját, az igazmondó juhász történetét Móra Ferenc versbe szedve dolgozta föl Az aranyszőrű bárány című meséjében.

A mesegyűjtemény Móra Ferenc gyermekeknek szóló írásaiból ad gazdag válogatást. Számos meseantológia darab (A mi pókunk, A földvári herceg, A hatrongyosi kakasok stb.) olvasható a kötetben, több történetben feltűnik az író lánya, Panka (Pannika csigabigája, A mi bocink, Véges-végig csupa bolt..., Repcevár).

A mesegyűjtemény - a sorozat nyitó kötete - Móra Ferenc gyermekeknek készült írásaiból kíván minden eddiginél teljesebb képet adni. A legismertebb és legkedveltebb történeteken kívül korabeli újságokban lappangó meséket is tartalmaz.

A kötetben a Hannibál föl­támasztása című kisregény, Móra Ferenc egyik legnépszerűbb "felnőtt" szépirodalmi alkotása, valamint az 1923 és 1936 között kiadott, gyűjteményes köteteiben megjelent írásokból válogatott elbeszélések kaptak helyet.

Móra Ferenc sokadik válogatott novelláskötete a Remekírók diákkönyvtára című sorozatban, Móricz Zsigmond előszavával jelent meg. A novellákat kötetbe válogató Fodor Irén három ciklusba (Úri kalap, Mihály folyamatbatétele, A herepfedény) rendezte az anyagot. Az elbeszélésfüzér tündéri, könnyes-mosolygós gyerektörténetekből, és Móra néhány történelmi tárgyú írásából áll össze.

A Rab ember fiai voltaképpen történelmi meseregény, amelynek elbeszélése térben és időben nagyon is meghatározott. Apafi Mihály fejedelemsége idején játszódik a török sanyargatta Erdélyben, mégis inkább valamiféle örök-időtlen mesetájat ábrázol, meseszereplőkkel. Haza-, szülő-, testvérszeretet, bánat és derű, furfang ötvöződik benne egyetlen történetté.

A Móra Ferenc meséiből, kisnovelláiból készült remek válogatás három ciklusba gyűjtött írásainak első csokra (Királyok tenyere) olyan meséket tartalmaz, amelyekben a balgaság vagy a természetes észjárás bölcsessége játssza a főszerepet. A Királyok kenyere rímes meséjében a kis kukta ébreszti rá a királyt, hogyan vész el kézen-közön a beszedett adó.

Móra Ferenc történelmi tárgyú, az ifjúságnak szóló írásai a magyar történelem egy-egy dicső korszakát, neves történelmi személyiségek alakját idézik föl. Elrendezésük egyben végigvezet a magyar nép történelmének eseménysorán. Az eredetmondák Hunor és Magyar, Attila és Csaba királyfi történetét dolgozzák föl és a honfoglalás eseményeit idézik meg (A magyarok útra kelnek, Árpád, a hon­alapító).

A kötetben szereplő rövid történetek középpontjában egy minden szépre-jóra figyelő, tudásra szomjas kisfiú áll.

Móra varázslatos műve, a Kincskereső kisködmön (1918) témája végső soron az emberi élet. Hősies küzdelem ez a lét: naponként megújuló harc a szegénység és a belőle fakadó szomorúság ellen.

A Dióbél királyfi egyike legjelentősebb, legeredetibb hangú ifjúsági regényünknek. A mű epizódok szőttese; falujáról mesél bennük az író, s meséje nyomán lassan kitárul az olvasó előtt az 1848-49-es szabadságharc világa. Móra kitűnő portrék sorában idézi meg a regénybeli magyar falu, Malajdok lakosait.



Kérdezd
a könyvtárost!