Németországban 2014 óta rendeznek „kulturális hackathonokat”: olyan vállalkozó kedvű informatikai fejlesztők szállnak minden évben versenybe, akik a különböző alkalmazások, alkalmazásprogramozási felületek (API) és egyéb virtuális projektek révén valami újat hoznak ki a nyílt hozzáférésű és szabadon felhasználható digitális kulturális örökségből és azok metaadataiból. Az adatok és dokumentumok újrahasznosítása, újszerű kontextusba helyezése révén nemcsak a közönséget sikerül megmozgatni, de a közgyűjteményekben őrzött kincsek is újra bekerülhetnek a kulturális vérkeringésbe.

Rovatunk a könyvtártípusokat összegző sorozatának végállomásához érkezünk és megnézzük, hogy a különböző könyvtártípusok hogyan állnak össze, egymást segítő egységes szolgáltatási rendszerré.

Elsőként fontos megemlíteni, hogy a könyvtári rendszer nem egy uniformizált, szervezetszerű együttműködés, sokkal inkább a különböző típusú könyvtárak egymást kiegészítő tevékenységének összesítő hatása. Léteznek azonban olyan központi szolgáltatások, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy a különböző könyvtárak rendszerben tudjanak együttműködni.

Bár idén elmarad a megszokott gyermeknapi forgatag, de a kicsiknek nem kell izgalmas és tartalmas programok nélkül tölteniük ezt a hétvégét. A szabadban futkározás után jól fog esni pihenésképpen egy mese a könyvtárostól, alkotás otthon talált alapanyagokból, vagy a nagyobbaknak egy kvízjáték.

A könyvtárak mindig gondolnak a gyerekekre, és folyamatosan készülnek a jobbnál jobb online mesefelolvasások, papírszínházak, foglalkoztatóvideók. Ezek közül válogattunk néhányat gyermeknap alkalmából.

A kiterjesztett valóság – augmented reality (AR) a valóság és a virtuális látvány ötvözete. Segítségével lehetővé válik az elektronikus információ kézzel fogható, valósnak tűnő integrációja a látott környezetbe. A technológia használatával az olvasók számára megelevenednek a könyvespolcok, fontos, őket valójában érdeklő információkat közölve velük.

A Széchenyi 2020 pályázat keretében, uniós forrásból valósult meg a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című országos program könyvtári projektje „Az én könyvtáram” (EFOP-3.3.3-VEKOP-15-2016-00001), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irányításával.

A projekt célja volt az országos könyvtári rendszer fejlesztése, ennek érdekében együttműködött az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézettel, az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtárral, valamint könyvtárszakmai szervezetekkel.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) együttműködve magyar nyelvű felirattal ellátott jelnyelvi videókat készített a koronavírus-járvány miatt átmenetileg bezárt könyvtárak aktuális és online elérhető szolgáltatásairól.

Az elkészült 10 jelnyelvi, feliratos kisfilmet itt megtekinthetik.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szakmai és tudományos információmennyiség hétről hétre növekszik, de a felhasználható tudás jelentős része rejtve és szétszortan található meg, ami alapvető információkezelési kihívások elé állítja a szakmai közösséget.

A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Egyesülése, azaz az IFLA 2019-ben is díjazta az év leginnovatívabb új vagy megújult közkönyvtárát. A pénzjutalommal is járó rangos kitüntetést ez alkalommal a finn Helsinki Városi Könyvtár legújabb fiókkönyvtára, az Oodi kapta.

A felsőoktatási könyvtárak a könyvtári rendszer kulcsfontosságú képviselői, az egyik legjelentősebb felhasználói réteg, az egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók szolgálatában állnak. E tudományos könyvtárak története elválaszthatatlan az egyetemek, ennél fogva a művelődés és a tudomány történetétől.

A Magyar Digitális Képkönyvtár (MDK) az Országos Széchényi Könyvtár és 48 hazai könyvtár együttműködésében létrejött digitális képgyűjtemény. Az MDK célja, hogy a magyar vagy magyar vonatkozású közkincs képanyagot a lehető legszélesebb körben közzé tegye. A gyűjteményt képként digitalizált kódexek, helytörténeti fotótárak, képeslapok, plakátok és egyéb képként rögzített dokumentumok teszik ki.

A Cselekvő közöségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) nevet kapott három év időtartamú uniós projekt a könyvtári, múzeumi és közművelődési szféra együttműködésével 2016 szeptemberében indult azzal a céllal, hogy A helyi identitás és kohézió erősítése (TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16) elnevezésű projektek közösségfejlesztő módszertani támogatásával elősegítse egy nyitott, aktív és együttműködő társadalom kialakítását.

A 2018/2019-es tanévben két svájci kantoni középiskolában is megrendezték az Olvasás Évét, melynek során pontgyűjtős versennyel ösztönözték a diákokat minél több könyv elolvasására. A programot változatos rendezvényekkel egészítették ki, a legtöbbet olvasókat pedig díjakkal jutalmazták. Az „All you can read” [„Olvass, amennyit bírsz”] projekt valóságos olvasási lázat indított el: a két iskolából közel 700 fő összesen majdnem kétmillió oldalnyi könyvet olvasott el.