könyvtári programok

Németországban 2014 óta rendeznek „kulturális hackathonokat”: olyan vállalkozó kedvű informatikai fejlesztők szállnak minden évben versenybe, akik a különböző alkalmazások, alkalmazásprogramozási felületek (API) és egyéb virtuális projektek révén valami újat hoznak ki a nyílt hozzáférésű és szabadon felhasználható digitális kulturális örökségből és azok metaadataiból. Az adatok és dokumentumok újrahasznosítása, újszerű kontextusba helyezése révén nemcsak a közönséget sikerül megmozgatni, de a közgyűjteményekben őrzött kincsek is újra bekerülhetnek a kulturális vérkeringésbe.

A könyvtárak nemcsak a csendes olvasás színterei lehetnek – teret adhatnak a megpihenésnek és az elmélkedésnek is. Tekintettel a mindfulness és egyéb meditációs technikák divatjára, valamint a mentális betegségek gyakoriságára, számos felsőoktatási könyvtárban alakítottak ki olyan helyiségeket, ahová félre lehet vonulni a stresszes időszakokban relaxálni, meditálni, jógázni vagy akár imádkozni.

A könyvtárakban 2017 óta van lehetőség bekapcsolódni a Nemzetközi játékhétbe (International Games Week), amelyre minden év őszén, novemberben kerül sor. Az amerikai, ausztráliai, skandináv és olasz könyvtárak által elindított, illetve különböző játékforgalmazók által szponzorált esemény középpontjában a videojátékok, társasjátékok vagy akár népi játékok állnak. A Nemzetközi játékhét (International Games Week) olyan ingyenes kezdeményezés, amely a könyvtárakban való játékot kívánja népszerűsíteni.

A művészetek gyógyító ereje már régóta közismert. Az úgynevezett művészeti terápiák segítséget nyújthatnak a traumák feldolgozásában, a nehézségek leküzdésében. Az irodalmi alkotásokra támaszkodó, a lelki egészséget támogató módszerek egyike a kiválasztott művet a drámapedagógia eszközeivel feldolgozó csoportfoglalkozás, a bibliodráma.

A Széchenyi 2020 pályázat keretében, uniós forrásból valósult meg a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című országos program könyvtári projektje „Az én könyvtáram” (EFOP-3.3.3-VEKOP-15-2016-00001), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irányításával.

A projekt célja volt az országos könyvtári rendszer fejlesztése, ennek érdekében együttműködött az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézettel, az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtárral, valamint könyvtárszakmai szervezetekkel.

A Cselekvő közöségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) nevet kapott három év időtartamú uniós projekt a könyvtári, múzeumi és közművelődési szféra együttműködésével 2016 szeptemberében indult azzal a céllal, hogy A helyi identitás és kohézió erősítése (TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16) elnevezésű projektek közösségfejlesztő módszertani támogatásával elősegítse egy nyitott, aktív és együttműködő társadalom kialakítását.

A nemzeti könyvtárak eredete a 18. századra nyúlik vissza, a francia Bibliotéque Nationale és a British Library alapításának időszakába. Ezen intézmények a polgárosodó társadalom és a fejlődő tudományos élet mentén létrehozott tudományos nagykönyvtárak voltak enciklopédikus gyűjteménnyel. A nemzeti könyvtárak mai fogalma és feladatrendszere az 1950-60-as években alakult ki.

Sorozatunk előző részében említettük, hogy a 19. században kialakult a közkönyvtárak – a public library – eszménye, amelyek mára – hála a nemzetközi könyvtárszakmai szervezeteknek – világszerte standarddá váltak.

A Rhode Island-i Egyetem mesterséges intelligencia (MI) laborja 2018 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Az egyetemi könyvtárban létesített labor fő célja, hogy megismertesse, oktassa a hallgatókat és a nyilvánosságot egyaránt a gyorsan fejlődő MI iparágról, valamint, hogy vitákat kezdeményezzen a technológiával kapcsolatosan felmerülő társadalmi és etikai kérdésekről.

Magyarország nemzeti könyvtára immáron több mint két évszázada reprezentálja a magyar könyvtárügyet, őrzi és közvetíti a magyar kulturális örökség hagyományos és modern könyvtári dokumentumait.



Kérdezd
a könyvtárost!