könyvtárhasználat

A könyvtárak piaci alapon is nyújtanak szolgáltatásokat. Ezekből nyújtunk ízelítőt rovatunk következő részében.

Amennyiben a beiratkozási díjon felüli térítéses szolgáltatásokról beszélünk, elsőként talán az irodai szolgáltatások jutnak eszünkbe. Fénymásolás, szkennelés, nyomtatás, fax küldése és fogadása, elektronikus levelezés már túlmutat a hagyományos könyvtári funkciókon, de hatalmas igény mutatkozik rá, elsősorban köz- és felsőoktatási könyvtárakban.

Folytatjuk a könyvtárak alapszolgáltatásait bemutató rovatunkat. Ezúttal az olvasójeggyel elérhető szolgáltatások kerülnek terítékre.

A beiratkozás az olvasók regisztrációja, nyilvántartásba vétele. A könyvtári törvény rendelkezése szerint az olvasó regisztrációjához és egyben a szélesebb körben értelmezett beiratkozáshoz is meg kell adni a lakcímet és a természetes személyazonosító adatokat. A beiratkozás gyakorlata könyvtáranként eltérő. Néhol a térítésmentes alapszolgáltatások igénybe vételéhez elegendő regisztrációt külön kezelik a feláras szolgáltatásra feljogosító olvasójegyes beiratkozástól.

A felsőoktatási könyvtárak a könyvtári rendszer kulcsfontosságú képviselői, az egyik legjelentősebb felhasználói réteg, az egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók szolgálatában állnak. E tudományos könyvtárak története elválaszthatatlan az egyetemek, ennél fogva a művelődés és a tudomány történetétől.

A szakkönyvtárak feladata valamely tudományterület vagy ismeretág tartalmainak bemutatása, és az ez alapján kialakuló felhasználói kör adott tudományhoz köthető szakmai információs igényének teljes, azonnali és pontos kielégítése. Varga Katalin egyetemi tanár és egykori szakkönyvtár-igazgató definíciója is frappánsan összefoglalja a szakkönyvtárak mibenlétét.

A nemzeti könyvtárak eredete a 18. századra nyúlik vissza, a francia Bibliotéque Nationale és a British Library alapításának időszakába. Ezen intézmények a polgárosodó társadalom és a fejlődő tudományos élet mentén létrehozott tudományos nagykönyvtárak voltak enciklopédikus gyűjteménnyel. A nemzeti könyvtárak mai fogalma és feladatrendszere az 1950-60-as években alakult ki.

Ó, a klasszikus VHS, vagyis köznyelven a videókazetta! A legfiatalabbak furcsán néznek ezekre a számukra ismeretlen műanyag téglaszerű tárgyakra. Másoknak mindennapi használati eszközök és emlékeik őrzői voltak, míg a technológiai fejlődés a kispadra nem ültette ezeket. Azonban nagyon sok házi videó és egyben kedves emlék tűnik el a szalagok állapotának leromlása következtében és a lejátszók sem tartanak ki örökké. A megoldást a VHS-felvételek digitalizálása jelenti. A könyvtárak ebben is partnerek. 

A technológia fejlődése új funkciókat hozott el a könyvtáraknak. A Békés Megyei Könyvtár az élvonalban jár az olyan új technológiák, mint a 3D-nyomtatás és a robotika ismeretterjesztő célú könyvtári felhasználása. Büszkeségük a Kollabor közösségi alkotótér, amely kreatív és innovatív foglalkozásokat kínál gyerekeknek.

A kiterjesztett valóság – augmented reality (AR) a valóság és a virtuális látvány ötvözete. Segítségével lehetővé válik az elektronikus információ kézzel fogható, valósnak tűnő integrációja a látott környezetbe. A technológia használatával az olvasók számára megelevenednek a könyvespolcok, fontos, őket valójában érdeklő információkat közölve velük.

A Könyvtárak.hu hírfelületén könyvtárismereti cikksorozatot indítunk, amelynek célja, hogy megismertessük olvasóinknak a könyvtárak rendszerét és mindazon szolgáltatásokat, amelyekről talán nincs is tudomásuk…



Kérdezd
a könyvtárost!