Hírek

Hírek

Sorozatunk előző részében említettük, hogy a 19. században kialakult a közkönyvtárak – a public library – eszménye, amelyek mára – hála a nemzetközi könyvtárszakmai szervezeteknek – világszerte standarddá váltak. A közkönyvtár, ahogy az elnevezés is mutatja a teljes lakosságot szólítja meg kortól, nemtől, nemi identitástól, világnézettől függetlenül.

Egy szokás kialakuláshoz több hétnyi rendszeres ismétlésre van szükség, amíg be nem épül a mindennapi tevékenységek közé. A kényszerű otthonlétet – túllendülve az első sokkon – érdemes a javunkra fordítani, és belekezdeni egy, a gyerekekkel közös játékos kalandba, ami az egyforma napokat is strukturálja. A digitális oktatás és az ajándék gigabájtok bűvöletében hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy mekkora ereje van az offline élményeknek, például a mindennapi mesélésnek.

A MaNDA adatbázisa a magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, valamint kulturális és oktatási intézményeinek, az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatású Programban digitalizált kulturális javait teszi közzé.

Most, amikor szem előtt tartva a járványügyi ajánlásokat, sok millióan kényszerülünk otthonunk falai közé, felértékelődtek a megszokott, hétköznapi tevékenységeink. Ahogy nem járhatunk színházba, fodrászhoz vagy uszodába, úgy nem mehetünk el a könyvtárunkba sem, hogy kikölcsönözzünk valami jó kis olvasnivalót, tanuljunk, vagy az ismerőseinkkel találkozzunk. A könyvtárosok pontosan tudják, hogy ebben a rendkívüli helyzetben mennyire fontos, hogy használóik információs igényeit továbbra is kiszolgálják.

A Digitális Képarchívum (DKA) a harmadik elektronikus gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtár és a MEK Egyesület együttműködésében a könyveket gyűjtő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és az időszaki kiadványokat nyilvántartó Elektronikus Periodika Archívum (EPA) mellett.

Hogyan segítenek neked a könyvtárak a koronavírus idején?

Bár a könyvtárak kapui átmenetileg bezártak a nyilvánosság előtt, a könyvtárosok azonban ilyenkor is dolgoznak, és a rendelkezésre álló eszközeikkel, kreativitásukkal azon igyekeznek, hogy minél inkább megkönnyítsék használóik alaposan felfordult életét.

A könyvtárakat bemutató sorozatunk első részében a könyvtári dokumentumokról, gyűjteményekről lesz szó, azon rendszerszerű gondolkodás alapjairól, amitől a különféle típusú dokumentumok halmaza könyvtárrá válik.

A járványügyi helyzet kapcsán hozott drasztikus intézkedések miatt az elkövetkező időszakban sokan kényszerülnek otthonuk négy fala között eltölteni mindennapjaikat. Innen kell megoldaniuk a tanítást és a tanulást, a munkát és a kikapcsolódást is. Bár a vírus megfékezése érdekében a magyarországi könyvtárak jelentős része bezárta kapuit, mégis számos szolgáltatással tudnak a lakosság segítségére lenni. Különösen nagy hangsúlyt kapnak ebben az időszakban a távolról, így otthonról is elérhető adatbázisok, digitalizált gyűjtemények, vagy akár e-learning felületek.

A Nemzeti dal autográf példánya a költő 1848-ban papírra vetett kéziratos verseit tartalmazó füzetben maradt fenn (OSZK, Kézirattár)

Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse a kultusz alakulásával eggyé vált 1848. március 15-ével, a Pesten kitört forradalommal.

A Nemzeti dal keletkezéséről Petőfi ezt írta naplójában 1848-ban:

„A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a Nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.”



Kérdezd
a könyvtárost!