Mikszáth Kálmán (1847-1910)

A Beszterce ostroma, Mikszáth egyik legnevezetesebb műve, 1894-ben született. Voltaképpen egyfajta magyar Don Quijote-történet. A 19. század vége táján az egykori Észak-Magyarországon élő, előbb csak hóbortos, később mindinkább elboruló elméjű főnemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellős közepén egy darab középkort varázsol maga köré.

A regény főszereplője Ferenc császár - aki II. Józsefet követte a Habsburg uralkodók sorában - udvari mulattatója: jó kedélyű, szellemes, csavaros eszű, és korántsem riasztó külsejű férfi. Fenséges kenyéradó gazdája egy kislányt bíz gondjaira: legyen a gyámja az árvának, akinek apja a császárért áldozta életét.

"A művek világa Mikszáth gyermekkorát idézi föl egyszerű történetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gyönyörű tájjal, a fenséges természettel" - olvasható az ifjúságnak szánt kötet előszavában. Mikszáth korai elbeszélő művészetének két tündökletes darabja A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881).

Az árva testvérpár megható története a 17-18. század fordulóján játszódik: a halálra botoztatott jobbágy fiai, Pista és Laci a végtelen nyomorúság és kiszolgáltatottság elől menekülnek, egyikük Bécsbe, másikuk Erdélybe, hogy megannyi félelmetes és izgalmas, szívszorító és hősi kaland után II. Rákóczi Ferenc kurucainak táborában találkozzanak.

Az 1889-ben írt A beszélő köntös jellegzetesen mikszáthi történelmi idill. A három részre szakadt ország korát idézi vissza; a helyszín Kecskemét, a "különleges státusú" város nehezen megőrzött szabadsága miatt szenved hol ettől, hol attól a féltől.

A Szent Péter esernyője Mikszáth egyik legismertebb műve. E kisregény terjedelmű, harmatosan üde történet valójában egyetlen, igaz, részletesen kidolgozott anekdota arról, hogy valaki akkor is elérheti a boldogságot, ha egy nagy vagyon - mellesleg jogos öröksége - után nyomoz, de helyette a tökéletes szerelmet találja meg.

„Hihetetlen történetet mondok, de annyira állítják, bizonyítják az összes medvék (mert szeretnek ám a medvék dicsekedni), hogy lovagiatlanság benne kételkedni. Gazsi körül forog a kaland.

A Nagy magyar mesemondók sorozatban nem éppen teljes joggal foglal helyet Mikszáth Kálmán írásainak ez a speciális válogatása. Azért nem, mert Mikszáth "igazi" mesét, átírt népmesét vagy klasszikus értelemben vett műmesét sohasem írt.



Kérdezd
a könyvtárost!