Már egy jó ideje, hogy a könyvtárhasználók jelentős többsége távolról szeretné használni a könyvtári szolgáltatásokat. A webes megoldásoknak köszönhetően a katalógushasználat, az adatbázisok és elektronikus gyűjtemények elérése, valamint az online (e-mailes és webtelefonos) tájékoztatás a mai könyvtárak mindennapi eszköztárát erősítik.
Az emberek rendkívül sokra értékelik a kényelmet és a könnyen használható dolgokat, megalapozva ezzel az okosotthon koncepciójának. A Dolgok Internetébe kötött háztartási és szórakoztató készülékek, összeköttetésben a felhasználók virtuális kiterjesztéseivel (közösségi médiaprofilok, webáruházak és egyéb online szolgáltatások) soha nem látott kényelmes információs központtá változtatják az otthonokat. A kanapéban ülve hangvezérléssel irányított lakás, a bekapcsolható tévé és zenelejátszó csak a jéghegy csúcsa, hiszen a lényeg az online szolgáltatások otthoni elérése. Megéheztünk hirtelen filmnézés közben? Semmi gond, csak néhány kiejtett szó és máris kész az online vacsorarendelés. A kereskedelmi funkciókon felül szóban feltett kérdésekre is választ igyekszik találni a rendszer az interneten fellelhető adatok alapján, egyenlőre azonban nagyon korlátozott keretek között. A szolgáltatás alapját mesterséges intelligencia vezérelte, gépi tanulás útján fejlődő digitális asszisztensek képezik. Az Amazon Alexa, az Apple Siri, a Google Asszisztens, a Samsung Bixby és a Microsoft Cortana a legnépszerűbb rendszerek.
Felmerül a kérdés, ha otthonról pusztán hangvezérléssel lehet már vásárolni, ügyet intézni és a neten keresni, akkor talán a távoli elérésű könyvtári szolgáltatások sem okoznak problémát. Mivel az új technológia a fiatalok és a gyerekek körében örvend nagyon nagy népszerűségnek és ösztönszerűen használják is, a könyvtárak felhasználhatják a digitális asszisztensek népszerűségét arra, hogy felhívják magukra a fiatal korosztály figyelmét. Számos tengerentúli könyvtár igyekszik beépíteni az új technológiát saját szolgáltatásai közé. Legáltalánosabb módon chatbotokat, vagyis virtuális beszélgető robotokkal kísérleteznek a könyvtári szolgáltatások interaktív népszerűsítésének céljából.
Tapasztalatok alapján elmondható, hogy a modern olvasónak azonnali és személyre szabott információra van szüksége, ezért a digitális asszisztenseket tovább kellett fejleszteni, mivel könyvtárspecifikus kérdésekkel például Alexa sem tud mit kezdeni. A könyvtárak ezért hangalapú keresésre szakosodott cégekkel karöltve bővítették a digitális asszisztensek tudástárát. Erre példa az Iowai Állami Egyetem könyvtára, akiknek Parks Libro nevű Alexa-kiegészítő alkalmazásuk már a könyvtári katalógusban is tud keresni amellett, hogy népszerűsítő és tájékoztató információkat közöl az egyetemi könyvtárról. Szerényebb anyagi helyzetben lévő könyvtárak saját olvasóközönségükből kaphatnak segítséget hobbifejlesztőktől. Több könyvtári felhasználásra szánt alkalmazást is készítettek ily módon lelkes könyvtárhasználó szakemberek.
Mint minden okostechnológia esetén, felmerülnek adatvédelmi aggályok. Minden ilyen digitális asszisztens harmadik fél (a szolgáltató, vagyis az Amazon, a Google vagy az Apple, stb.) rendszerén keresztül fut, vagyis minden személyes információ náluk van tárolva. A még gyerekcipőben járó technológia további hátránya, hogy gyakran félrehallja a kapott kérdéseket és az akcentusok felismerése is gyakori problémákat okoz. A Tokiói és Michigani Egyetem kutatói pedig bebizonyították, hogy az okoshangszóróra irányított lézerfénnyel, megfelelő frekvenciát használva hamis parancsokat lehet adni, így úgy tűnik az egyre terjedő technológia még korántsem nőtte ki gyermekbetegségeit. És persze célszerű lenne biztonságtechnikai és egyéb kényes eszközöket nem rákötni az okosotthonra, bármilyen jóleső érzés is az általa biztosított kényelem…
