5

Elsősorban a nagycsoportos óvodás korosztálynak készítették a kötet összeállítói a válogatást. Közel százharminc mese és vers várja, hogy a gyermekek felfedezzék azt a mesevilágot, amelyet Kányádi Sándor, Benedek Elek, Tandori Dezső, Illyés Gyula, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Jókai Mór, Móra Ferenc, Pilinszky János és mások varázsoltak a kötetbe.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

Koncsol László, a szlovákiai magyar irodalom egyik legismertebb alkotója, az ő gyermekeknek szánt verseinek foglalata a kötet.

A természet örök megújulása, az évszakok sajátos arculatát meghatározó növények, a virágok és az állatok Kányádi Sándor gyermekverseinek ihletői. A versek végigvezetnek az egész esztendőn.

A kötet 444, gyermekeknek szóló verset tartalmaz. A válogató külön érdeme, hogy a magyar klasszikus költészet remekeiből olyan darabokat gyűjtött egybe, amelyek legtöbbje "még soha nem jelent meg gyermekvers-antológiában". Az összeállítás nem követ sem tematikus (a témakörök csak a tartalomjegyzékben különülnek el) felosztást, sem korcsoportok szerinti megkülönböztetést.

A Benedek Elek meséiből válogatott gyűjteményből a kicsik előtt feltárul egy sokszínű, szép mesevilág. A címadó, széllel versenyt futó királykisasszony története mellett még harminchat mese található a kötetben, amelyek legtöbbje vidám, nem egy közülük csalimese.

Tesz-vesz Város lakói már "személyes" ismerősei a gyerekeknek. Ennek a történetnek a főszereplői, Fér Egon és Cicó, akik szórakozni mennek a vidámparkba, ahol is a könnyed szellő játékosan megemeli a lufijába kapaszkodó Egont, aki szélfútta levélként kering a levegőben.

Szabó Lőrinc nagyon kevés gyermekverset írt, ha kötetnyi versével szeretnénk felkelteni a gyermekolvasók érdeklődését, óhatatlanul tágítani kell a "műfaji" határokat, a válogatás körét. Ezért került ebbe az új gyűjteménybe számos olyan vers (például a Tücsökzenéből, a Lóci-ciklusból és a műfordítások közül), amely felnőttekhez szól ugyan, de gyerekek számára is "megfogható" élmény lehet.

Zelk Zoltán költő nemcsak verseket írt a gyerekeknek, hanem meséket is. Ez utóbbiakból tartalmaz huszonnégyet a Faltisz Alexandra kitűnő, színpompás illusztrációival kísért, igényes kivitelű kötet. A néhányoldalas, tréfás mesék meghatározója a lódítás, füllentés.

Hazánkban még az 1960-s évek közepén jelent meg először a kötet, amely Szarvas Szilárd, a kínai erdőből európai állatkertbe került szarvas kalandjait beszéli el. Szilárd nem érzi rosszul magát az állatkertben, mert sok-sok gyerek látogatja, és őket nagyon szereti. Ám karácsonykor nem akad egyetlen vendége sem, és ettől nagyon elszomorodik.

Nagy Bandó András az Ünnepi Könyvhétre megjelent szép kiállítású kötete hatvan gyerekverssel örvendezteti meg a legfiatalabb korosztályt. A jó ritmusú, könnyed rímelésű versek nemcsak zeneiségükkel ragadják meg az óvodáskorúak figyelmét, de a témaválasztás okán is sikerre számíthatnak körükben.

A híres néprajztudós, Berze Nagy János által gyűjtött magyar népmesék közül harminckét tanulságos, ám emellett igencsak szórakoztató történet olvasható a kötetben.