5

Az amerikai Shel Silverstein a huszadik század egyik legnépszerűbb írója, drámaírója, költője és illusztrátora. A Másfél zsiráf című műve eredetileg 1964-ben jelent meg, Magyarországon először adták ki Varró Dániel fordításában, mely remekül adja vissza az eredeti vers ritmikáját és abszurd humorát.

Szegedi Katalin kedves, finom humorral átszőtt, olvasmányos történetének főhősei nyuszik, ám korántsem hétköznapiak, nem a mezei fajtából valók, hanem cirkuszi mutatványosok. A szerző vidám, színpompás, mozgalmas rajzai kísérik a mesét, melyben nyomon követhetjük, miként talál egymásra a kötéltáncos Panka és a zenebohóc Péter.

Egy viharos éjszakán Marcinak és Lilinek már aludni kellene, mikor egy óriás kopogtat az emeleti szoba ablakán, és segítséget kér. Hamar kiderül, hogy nem is óriásról és nem is félelmetes szörnyről van szó, hanem egy állatkerti elefántról, akinek honvágya van sosem látott szülőföldje iránt.

Új hőssel találkozunk a szerző mesevilágából. Jakab nagycsoportos kisfiú, aki legyőzve félelmét, összeszedve bátorságát bemászik az ágy alá, hogy megkeresse az elgurult üveggolyóit. Az ágy alatt egy elvarázsolt világba kerül, fejtörőkön keresztül indul az üveggolyók keresésére. Furcsa repülő halakkal találkozik, majd egy banyával, akiről kiderül, hogy inkább tapír.

Az „abszurd színház” atyjaként számon tartott Ionesco a gyermekeket szólította meg, amikor a kötet illusztrátora, Etienne Delessert felkérte a történetmesélésre. Ezt a négy mesét a híres drámaíró még a lányának, Marie-France-nak mesélte, amikor az még egészen kisgyermek volt, és közben a kislány maga is hozzátett a történetekhez.

Az öreg tölgyfa első emeletén élő tündérlány, Panka és az odvas fenyőfában lakó, ezermester tündérfiú, Csiribí kalandjai ezúttal esőben, szélben, ködben, havazásban és napsütésben zajlanak. A jó barátok először Benedeknek, a kis madárfiókának segítenek, akit a szél kisodort a fészkéből.

Bartos Erika verseskötetében nem csalódik sem gyermek, sem felnőtt. A tőle megszokott kedvességgel, bájjal mutatja be versein keresztül a világot az óvodás korú gyermekeknek. Versei ritmikusak, fülbemászóak, a gyermeki kérdések mindegyikére egy-egy verssel válaszol.

Bartos Erika ezúttal is maga illusztrálta történeteit, melyek fogyatékkal élő gyerekekről szólnak. Az első mesében Samu, a kilencéves kerekesszékes kisfiú osztálytársai közös tánccal készülnek az évzáróra, s a próbák során néhány fiú kigúnyolja főhősünket, amikor ő is szeretne részt venni ebben.

Kedves, színes, mozgalmas, részletgazdag illusztrációk kísérik a mesét, amelyben a három jó barát, Nyúl Beni, Sün Tádé és Egér Misi kalandjai elevenednek meg. Beni nagybátyja, Henci bácsi meghívja kis hőseinket, hogy együtt ünnepeljék meg nagy felfedezését, amelyről azonban a levélben még semmit sem árul el.

Amikor jártában-keltében a Köd megpillantotta Szépvölgyet, az annyira elbűvölte szépségével, hogy ráterítette köpönyegét a tájra, és egy hetet ott pihent. Érkezésével eltűnt a Nap, sötétségbe burkolózott a táj, a fénytelenség ráült a Völgy lakóinak hangulatára is, és alaposan felbolygatta megszokott életvitelüket. Kalendula pl.

A Pettson és Findusz-könyvek szerzője ezúttal is maga illusztrálta kedves karácsonyi történetét, melynek főhősei koboldok. Az emberek úgy köszönik meg a koboldok egész éves munkáját, hogy karácsonykor kásával ajándékozzák meg őket. Koboldapó ebben az évben is nagyon számít a hála ilyenfajta kimutatására.

Aki olyan jó ismerője a gyermek léleknek, mint a szerző, annak egészen bizonyos, hogy „telitalálat” minden kötete, hát még ha olyan remek illusztrátor kelti életre az óvodásoknak szánt történetet, mint amilyen Pásztohy Panka. A szerzőpáros bájos meséje Panka, a tündérlány és Csiribi, a tündérfiú kalandjairól szól.