5

Egy óvodás kislány szemszögéből mutatja be Tóth Krisztina József Attila-díjas költő az édesanya betegségét és gyógyulását. A témát komolyan, de egyáltalán nem szomorúan közelíti meg az írónő. A gyermeki világ képeivel magyarázza el olvasóinak, mit is jelent az emlőrák, és hogyan gyógyítható.

Azoknak a kisgyermekeknek nyújt segítséget Patrice Karst története, akik félnek az elválástól, szoronganak, ha szüleik nincsenek a közelben. Lucának és Gyurinak édesanyjuk mesél a láthatatlan fonálról egy viharos éjszakán. Kedvesen nyugtatja a gyerekeket, elmondja, hogy a láthatatlan fonál mindig és mindenhova elkíséri azokat, akiket szeretünk.

Hétvári Andrea kedves története bemutatja az erdő, mező lakóit, s azt, hogy miként lehet harmonikusan egymás mellett élni. A három gombagyerek útnak indul, hogy megfejtsék, mik azok a fekete árnyékok, amik Csiperinek rossz álmokat okoznak. Átvágnak a Szereterdőn, majd a Gesztenye Ligetben a tüskés ruhájukból kibújt gesztenyebabák igazítják útba őket a Zengő Hegyek felé.

Húsvét idején játszódik az újabb Boribon-történet. Annipanni izgatottan várja a locsolkodókat, és szép hímes tojásokat fest a fiúknak. Boribon is szeretne ebben részt venni, de a kislány szerint ő még kicsi ehhez, úgyhogy csak a tojások adogatása lehet a feladata. Boribon nem nyugszik ebbe bele, elcsen egy tojást, ám azt végül csak egy óriási pacával tudja kidíszíteni.

Kerekerdő lakóinak mulatságos kalandjai elevenednek meg az igényes kivitelű kötet történeteiben. Mormogi Mackó bácsi ugyan igazságos, ám szigorú rendet tart a Kerekerdőben. Szurtos Malacka és Kajlatapsi, a nyúl alig várják, hogy a bácsi megkezdje téli álmát, s rosszalkodhassanak egy kicsit.

Milyen is az élet tavasszal? Mi mindenre lehet rácsodálkozni az évnek ebben a szakában? Ezt mutatják be az egy-két oldalas kis történetek, melyeknek főhősei Janka és Janó. A két gyerek tavaszi kalandjait követhetjük nyomon, amint találkoznak egy sünivel, virágot szednek a réten, újszülött cicákkal, bárányokkal ismerkednek, virágot ültetnek, s készülődnek a húsvétra.

Nemes Nagy Ágnes negyven év elteltével újra megjelenő kötete elkápráztat kicsiket és nagyokat. „Van itt minden, mennyi holmi! / Hogy is tudnám felsorolni?!” A kötet versei a gyermekek mindennapi életének színes csodáit mutatják be, mint a gesztenyefalevelet, vagy a kocsiztatott csigát.

„Ha a szörnyedet megismered, félni többet már semmitől sem kell.” Különféle félelmek öltenek alakot az igényes kivitelezésű, humoros kötetben, mely a mesék és a lexikonok elegye. Hanga Réka remek, színes illusztrációi kísérik a képes szörnyhatározót, amelyben minden szörnynek saját meséje van.

Tesz-Vesz város jól ismert, kedves állatfigurái különböző élethelyzeteket mutatnak be történeteiken keresztül. A mesék már az óvodás korú gyerekeknek is segítenek megismerkedni az illedelmes viselkedés alapjaival: hogyan kell viselkedni érkezéskor, távozáskor, hogyan illik bemutatkozni, hogyan viselkedjünk egy szülinapi zsúron.

Paulovkin Boglárka kedves, színes és fekete-fehér illusztrációi kísérik az igényes kivitelezésű kötetet, amely tizenkét klasszikus és tizenkét kortárs mesét tartalmaz. A válogatásban helyet kapott többek között a Jancsi és Juliska, a Hamupipőke, A kis kakas gyémánt félkrajcárja, A három kismalac és A brémai muzsikusok.

Bajzáth Mária mesepedagógus, a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer kidolgozója több évtizedes tapasztalata alapján állította össze a Népmesekincstár hét kötetes sorozatát, melynek második darabja 4-6 éveseknek szóló népmeséket tartalmaz. „A mesékben a ház, a vár gyakran magát az embert jelképezi… a 4-6 éves gyerekek ezt a várat járják, építik..

Lázár Ervin meséjében a kecske, a ló és a nyúl ölt magára emberi tulajdonságokat. A mezőn egy kecske ült, a „vigyorgó képű úritök” szomszédságában, és elmekkentette magát. Arra járt a ló, aki erre egy nyihahával válaszolt. A két állat nem értette egymást, kérdőn mekegtek és nyihogtak egymásnak.