Szitakötő tánca

A természet örök megújulása, az évszakok sajátos arculatát meghatározó növények, a virágok és az állatok Kányádi Sándor gyermekverseinek ihletői. A versek végigvezetnek az egész esztendőn. A csengő-bongó rímek nyomán szinte látni a bokrok alján nyíló, tavaszt köszöntő ibolyákat, az ágak hegyén kibomló barkákat, a napsugártól fénylő hegyoldalt, a fürge kis patakot (Bokor alján ibolya..., Cicus, cinke, citera). Az élet megannyi színtere idilli képpé varázsolódik a költő lírai darabjai nyomán. Füzesi Zsuzsa a versekben ábrázolt természeti képeket eleven erővel kelti életre, a kedves, színes rajzok nyomán megéledni látszik a versek valamennyi szereplője, a kislány az almafa alatt, a padon üldögélő idős házaspár, a málnát szedő fiú és a többiek.