5

Füzesi Zsuzsa, számos gyerekkönyv illusztrátora most a népek meséiből válogatott. A huszonöt mesét tartalmazó, színpompás antológiában orosz és indus, Fülöp-szigeti és francia, norvég és spanyol, kínai és kanadai történetek reprezentálják a népek családjának mesekincsét.

A színpompás mesekönyv apró epizódfüzérekből áll. Bemutatkoznak bennük az erdei állatok: a fekete bundájú Egér Elek, a süntestvérek, Tüsi és Böki, valamint a hangyák, a békák, az egerek, a harkály, a hód, a cickány, a vakond.

Hatalmas árvíz söpört végig a völgyön, s a fenyegető áradat elől menekülő állatsereg riadt tagjaitól búcsúzhattak a gyerekek az előző kötet utolsó lapjain. Új helyszínek, új szereplők körében folytatódik a mesefüzér alkotta történet. A dús lombú fák övezte erdei birodalomban törpék fogadják a menekülteket.

A kötet Puskin verses meséit tartalmazza. Mese Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg Lebegyről, a gyönyörű cárlányról szóló történetben csodák és varázslatok segítik a fiatal Gvidon herceget és édesanyját. A történet ismerős népmesei fordulattal fejeződik be: a vesztükre törő gonosz tanácsadók tervét nem koronázza siker.

Gazdag Erzsi gyermekköltészetének darabjain mára már generációk sora nőtt fel. Sikerének oka, hogy a költőnő kiváló ismerője volt a gyermeki léleknek. A versek megkapó egyszerűsége, a népköltészet naiv bájától ihletett képsorok hangulatukban és tematikájukban is megfelelnek a gyermekkor egyszerűsége ellenére is fantáziadús világának.

Fésüs Éva varázsos meséiben - akárcsak a gyermekek gondolkodásában - a valós világ eseményei át- meg átbillennek a fantáziák világába. Milyen törvények szerint tudnak az erdei állatok békességben, barátságban élni? Vajon megszegte-e Mókus Péter a törvényt, vagy éppen egy még nagyobb, erősebb parancsnak engedelmeskedett, amikor segített beteg társának?

Móra Ferenc lánya, az író meséiből már jól ismert Móra Panka a kötet szerzője. A Mese, mese, mátka írásainak varázsát elsősorban is az ő eredeti látásmódja teremti meg, mely a hétköznapok gondjait-bajait emeli be a mesék világába - a csodák varázserejével oldva ki a mindennapi gondok csomóját.

Az igényes kivitelezésű kötet három Vackor-történetet tartalmaz: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról; Vackor világot lát; Vackor az első bében. Mi történik az óvodában Vackorral? Elsősorban az a szenzáció, hogy embergyerekek között él, és attól, hogy ebben a környezetben mackósságának jellegzetességei hangsúlyozódnak, groteszkké válik maga az óvoda is.

A sorozat első kötetében megismerhetjük főhőseink, Borka és Hajcihő egymásra találásának történetét. A mézeskalács figurát gazdája, Marci kihajította az ablakon, mert nem akart ilyen félresikerült ajándékot adni az édesanyjának. A figura arcán ugyanis semmi sem áll úgy, ahogyan kellene.

A történetek főhőse, a címszereplő kismalac, a mindig rakoncátlankodó Mazsola, de főszerephez jut még a bölcs és megértő, Manócska és az előzményekből már ismert Menyus, a kismackó, Fülöpke, a nyuszi, Egérke és Varjú bácsi.

Kányádi Sándor meséinek gyűjteménye nemcsak tartalmában értékes, de kivitelezésében is. Csíkszentmihályi Berta rajzai a népművészet motívumaiból merítenek, csakúgy, ahogyan a mesék a népmese elemeiből táplálkoznak. A történetekben vannak népmesei hősök: az eszes szegénylegény és kapzsi gazdája, az ügyes mesterember és az igazságos király (Fából vaskarika).

A fényes tökház lakói, Manófalvi manó és Mazsola egy szomorú, esős napon elindulnak a távoli Futrinka utca felé, hogy megtekintsék a madárijesztő-kiállítást. A mezei autóbusz megállójában egyszer csak gyönge, nyivákoló sírásra lesznek figyelmesek. A hang gazdája az apró fekete-fehér pöttyös tengerimalac, "aki" elárvultan kesereg egy bokor tövében.