5

A szerző – aki egyben illusztrátora is könyveinek – újabb Pettson és Findusz-történetét ezúttal a többi kötettől eltérően jóval vaskosabbra alkotta. A több fejezetből álló, több mint száz oldalas mesében azt követhetjük nyomon, miként készít Pettson karácsonyi ajándékot szeretett Finduszának.

A kedves, színpompás rajzokkal illusztrált kötet hat mesét tartalmaz, méghozzá olyanokat, amelyek nehezen elalvó gyerekeknek szólnak. A főhős, Rufusz Rafael egy négy és fél éves, vörös hajú kisfiú, aki hol ezért, hol azért nem tud esténként elaludni.

„Kiadónk igényes tartalmú, művészi színvonalon illusztrált gyermek és ifjúsági könyveknek a kiadását tűzte ki célul, s ha lehet, kevéssé ismert művek, szerzők becsempészését a köztudatba.” – így határozta meg a kötetet megjelentető Cerkabella Kiadó a profilját.

Labdarózsa, a kutya a főszereplője ennek a kötetnek is. A szerző a laza mesefüzér történeteit továbbszőve, a már ismert szereplőkkel a baromfiudvar népes állatseregletével népesíti be a gyermeki képzeletet. Bálint Ágnes sajátos, elbűvölő hangnemben mesél, történeteiben a gyerekek, állatok, tárgyak különös vibráló lebegésben élnek a valóság és a meseszerűség közegében.

Amint azt a kötet ajánlásában olvashatjuk, „Ebben a könyvben idő, fény, madár, nyár, ősz és tél fut, száll, ragyog, gyümölcsök érnek, fák száradnak el, és előbukkannak a csillagok…” Valóban, a jó ritmikájú rövid versekben a gyerekeket leginkább érdeklő hétköznapi dolgok elevenednek meg, a természet, az évszakok és ünnepek; növények, állatok kelnek életre, hogy elvarázsolják a legkisebbeket.

A mesefűzér színhelye egy képzeletbeli óriási kert, ahol békességben élnek együtt a Csibikének becézett, "vénséges vén" kutya fennhatósága alatt az udvar lakói, Tyúkanyó, Szidol cica, Baka kutya és a három gyermek, Barbara, Ádámka és Dóra-Réka.

Jean de La Fontaine híres fabulái (Az oroszlán és az egér,A nyúl és a teknős, A tücsök és a hangya, A farkas és a kecskegida, A róka és a holló stb.) közül kereken egy tucat szerepel a laminált oldalakon színes rajzokkal gazdagon díszített, inkább szülői felolvasásra, mintsem gyerekkézbe, lapozgatásra szánt vaskos kötetben.

„Éj-mélyből fölzengő – csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling – tél csendjén halkan ring.” Weöres Sándor születésének századik évfordulója alkalmából állított ki a Holnap Kiadó egy válogatást a költő gyermekverseiből.

A televízió rajzfilmsorozata alapján készült, színes rajzokkal gazdagon illusztrált kötet lapjain a dolgos tyúkanyó, Kotkoda és a lustálkodásra hajlamos hebehurgya kakas, Kukori humoros történetei elevenednek meg. Az öt mesében főhőseink számtalan izgalmas kaland részesei lesznek.

Krúdy Gyula ifjúsági és meseírónak legalább annyira rendhagyó jelenség, mint regény­szerzőnek vagy novellistának. Krúdy a gyerekeknek sem mesél másról, mint a felnőtteknek, hangneme, írásmódja itt is megőrzi azt az álomszerűséget, az idővel való sajátos bánásmódot, az anekdotikusság újfajta értelmezését és gyakorlatát, a történet feloldásának technikáját, amelyek "felnőtt" munkáit jellemzik.

A török népmesék világa nagyon sokban hasonlatos a magyarokéhoz. Itt ugyan király helyett szultán van, "de a szultánnak is három fia van, s a három közül itt is a legkisebb a legbátrabb és a legbecsületesebb" - olvasható a kötet utószavában.

Kányádi Sándor ebben a kötetében több felnőtt és gyermekirodalmi műfajt ötvöz: novellafüzérnek is tekinthető, olyannak, amelyet egységbe fog főszereplőjüknek, az óvodás kisfiúnak személye; regénynek is, amely egy, a kutyákat igencsak szerető, kedves kis lurkó örömmel és bánattal teli életének történetét beszéli; mesének is, amely valóságos eseményekről ad varázsos képet.