5

A Móra állatmeséit egybegyűjtő válogatás két ciklussal (A kéményseprő zsiráfok, Nekopogi kovács) jelzi a műfaji megosztottságot: míg meséinek első csoportja a hagyományos népmeséhez áll közelebb, a másodikra inkább az anekdotikus, mondaszerű történetek a jellemzőek.

A Nagy verses meséskönyv 2. kötete, R. Kárándi Rita válogatásában, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak gyermekek számára írt legismertebb és legszebb darabjait (verseit, meséit) és kották kíséretében a magyar gyermekdalok legjavát gyűjtötte csokorba.

Moka Ildikó és Ványai Mária versválogatása megismerteti a gyerekekkel a magyar népköltészet legismertebb és legszebb darabjait (Süss fel, nap..., Gólya viszi a fiát, Cirmos cica, haj... Elment a tyúk vándorolni...).

Generációk kedvenc mesehőse, a kedves, fekete bundájú kis vakond ez alkalommal maga mesél „születéséről”, arról, miként bújt elő Zdeněk Miler, a „Festőbátyó” színes ceruzájából és hogyan sikerült elérnie, hogy negyven rajzfilm és közel félszáz mese főszereplője lett.

Tizennégy gyermekkönyvből - Benedek Elek, Móra Ferenc, Zelk Zoltán és Lázár Ervin meséskönyveiből, továbbá bölcsődések verseskönyvéből, óvodásoknak szánt népmese-válogatásból - merítve született a Nagy felolvasókönyv, mely három nagy fejezetbe gyűjti a verseket és meséket, s az életkori csoportosításon belül témák szerint rendezi őket.

A Sven Nordqvist bájos, humoros rajzaival gazdagon illusztrált kötet főhőse a nem a tehenek szokásos életét élő Mú mama. A jámbor tehénasszonyság leghőbb vágya ezúttal az, hogy egy lakájos kis kunyhót építsen magának, miután az erdőben sétálgatva felfedez egy ilyet, amelyet gyerekek barkácsoltak.

A Sven Nordqvist bájos, humoros rajzaival gazdagon illusztrált kötet főhőse, Mú mama azt vallja, hogy csupán azért, mert tehénnek született, még nem kell feltétlenül unalmas életet élnie. Gazdája gyerekeit látva kedvet kap a hintázáshoz. Ezért aztán egy napon kerékpárjára pattanva meglátogatja Varjú barátját, hogy az segítsen neki hintája elkészítésében.

A sokféle alakban létező csöppnyi szőrös lények, a monyók csak keveseknek mutatják meg magukat. Az elbeszélő és családja, „A Vágottszeműék” azonban nem csak láthatják őket, de - Samu, a vén vízimonyó beköltözésével – e sokféle formájú, tulajdonságú apró lények kalandjainak részeseivé is válhatnak.

Eder mester, az idős, szelíd lelkű asztalosmester és a bozontos, piros üstökű, csintalan kis kobold történeteit már megismerhették a gyerekek a televízióban vetített rajzfilmsorozatból, valamint az előző kötetből is. A kis házikobold Pumukli ebben a történetben sem hagyja nyugodtan dolgozni gazdáját, Eder mestert.

A mesekönyv a televízióban vetített, népszerű gyermekfilmsorozatból megismert bábfigurákról szóló történeteket tartalmaz. Az Egérújság rejtvénypályázatának első díja egy szoba-konyhás köcsögház a Futrinka utcában. A pályázatot Egerentyű úr szeretné megnyerni, mert harmincöt gyermekével együtt a remek sajtházat már teljesen szétrágták.

Zalán Tibor a címben foglalt költői kérdésre - Mi kerül a vászonra? - maga adja meg a választ A kékfestő dalában. A pergő ritmusú sorok nyomán kirajzolódik a "vászon mintázata", sokszínű, tarka képe. Megelevenedik az ezerszínű világ minden szépsége, amely a gyermeki képzelet nyomán különböző mesealakok formájában ölt testet.

Gazdag Erzsi kötetbe foglalt verseinek, meséinek legkedveltebb témája a természet. Közel fél évszázad terméséből való válogatás olvasható a könyvben, amelyből a Télűzőtől a Hol van a nyár?-on át az Új évig kalendáriumszerű elrendezésben ismerkedhetnek meg a kicsik az évszakok természeti szépségeivel.