Bálint Ágnes (1922-2008)

Sok-sok generáció nőtt fel úgy, hogy esténként a Tévé-Macival nézte az elalvás előtti mesét, bizonyára sokan emlékeznek még a mackó már-már rituális gurgulázós fogmosására is. Koch Aurél tervezte a népszerű bábut, amely most megannyi játékos szituációban köszön vissza Bálint Ágnes képeskönyvében.

A verses mese főhőse Brúnó hajóskapitány, aki több évtizedes szolgálat után özvegyasszony nővérénél "köt ki". De nemcsak ő, hanem Hableány nevű hajója is, amelyet a kertben állít fel. A szorgalmas özvegy itt tartja télire szánt zöldségeit, de itt kotlik a tyúk és itt hancúrozik a nyúl is. Ha a kiérdemesült hajóskapitány nyugalomra vágyik, szintén a hajóra vonul vissza.

Bálint Ágnes varázslatos mesefüzérében új hős mutatkozik be, esendő, csetlő-botló figura, "aki" sok hibát vét, ám mégis elnyerheti a kisgyerekek rokonszenvét, hiszen sok vonatkozásban hasonlít hozzájuk. Kecske mama kisfia szófogadatlan, ám ez a hibája eltörpül jó tulajdonságai mellett, hiszen melegszívű, szeretetre áhítozó.

A tizenéves Laci naplójából ismerheti meg az olvasó a címszereplő kedves családot. Nincs bennük semmi rendkívüli (bár némelyek hóbortosnak tartják őket), úgy élnek kissé zsúfolt kétszobás lakásukban, mint a legtöbb pesti család. Valami mégis megkülönbözteti őket az átlagtól, szeretik az állatokat, növényeket.

A bátor Faragó Laci és a "kisokos" Radó ötödikesek, és néhány dologban különböznek ugyan, de mindketten szeretnének "elhajózni" a hétköznapokból - egy vidám, színes, felejthetetlen nyaralásba. Rátalálnak Ramónára, a korhadozó bárkára, ami évek óta Dunaszigetiben, egy öbölben várja a jobb napokat. A két barát kiharcolja, hogy - mint az igazi tengerészek - a nyarat a hajón tölthessék.

A meseregény főszereplője a nagyvárosi kényelemhez szokott Juli sehogy sem akar megbarátkozni a falusi környezettel, ahol vakációját tölti. Ellenségesen viselkedik nemcsak a felnőttekkel, a jókedvű és jószívű vendéglátójával, Lidi mamával, hanem a szomszédban lakó pesti fiúval, Dedivel is. Lidi mama mindent elkövet, hogy emlékezetessé tegye a gyerekek nyaralását.

„Míg a lepke a papíron ül, nem gépelhetek, mert a billentyűk mozgása, a kattogás elriasztaná. Ölembe ejtett kézzel üldögélek hát, és várom, hogy kedves kis látogatóm elszálljon. Neki azonban esze ágában sincs. Oly sokat röpködött már, hogy jólesik megpihennie a szép fehér papíron. Én pedig ülök, azzal a mozdulatlansággal, amelyet még gyerekkoromban szoktam meg.

A Pásztohy Panka bájos, színpompás illusztrációival kísért kötet kedves történeteiben Flórika, a virágtündér kalandos utazását kísérhetjük nyomon. A gyönyörű növényekkel teli kertben éldegélő tündér korábban csupán akkor látott vonatokat, amikor beröppent a televíziót néző Margit mama szobájába, és esze ágában sem volt azokon utazgatni.

Szilvi szülei úgy döntenek, hogy Budapestről inkább egy közeli kis faluba költöznek, hogy a kislány többet lehessen a jó levegőn. Szilvi sok időt tölt nagypapájával, Tatuskával, akivel babaházat készítenek, együtt járnak vásárolni, közösen teszik rendbe az udvart.

A meseregény középpontjában az örökös kutya-macska civódás áll. A Frakk, a macskák réme történetében a két macska, a butuska Szerénke és az ármányos Lukrécia nemcsak szemtelen, lusta és kövér, de még Károly bácsi kedvenc foteljét is elfoglalja. Szükség van tehát egy kutyára, aki a macskanépet jól megrendszabályozza. Meg is érkezik Frakk, és megkezdi a két elfajzott állat nevelését.



Kérdezd
a könyvtárost!