5

Nem csupán babos szoknyája, piros pöttyös ruhája után kapta nevét a gyermek­regény címszereplője, hanem mert átesett a bárányhimlőn, és így lett Pöttyös Panni. Régi kedves ismerőse a gyerekolvasóknak, bár akik először találkoztak vele az 1950-es években, már jószerével nagymamák lehetnek.

Tamkó Sirató Károly a magyar gyermeklírai darabok „virtuóza”. Igazán üdvözlendő az a tény, hogy a legutóbb 1981-ben megjelent Pinty és ponty most újra nyomdafestéket láthatott. Az óvodások által jól szavalható, remekül ritmizálható versek, formanyelve kissé groteszk, ám épp ennek okán talál a szerző utat a legkisebbekhez.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

Az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit ezúttal karácsonyi kalandok színesítik. Főhőseink óriási lelkesedéssel készülnek idén is az ünnepre, ám Pettsont baleset éri, és egy ideig úgy tűnik, hogy semmi sem mentheti meg a két jóbarátot attól, hogy szomorú, sivár karácsonyuk legyen.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

A jólelkű, mindig derűs suszter, Panov apó egyedül karácsony napján szomorú: nem maradt senkije sem aki felvidítaná. Nagy magányában egy karácsonyról szóló könyvet olvasva hangot hall, amely arról biztosítja, hogy Jézus ellátogat hozzá a napokban, de az utcán jövő-menő emberek között neki kell felismernie Isten Fiát.

A magyar folklór kimeríthetetlen kincsesbánya az írók mesefeldolgozásai számára; a magyar népmesék életörömöt, bölcsességet sugárzó darabjaiból a gyerekek úgy tanulhatnak, hogy észre sem veszik a tanító célzatot, hiszen minden figyelmüket lekötik a népi hősök ugyancsak izgalmas próba­tételei.

A kötet szerkesztője, Hunyadiné Körtvélyesi Anikó sokéves tapasztalattal rendelkező óvónő és családanya, ezért tudatosan érvényesítette a válogatásnál azt a korszerűnek mondott nevelési módszert, mely szerint "a mese terjedelme ne legyen több, mint amit a gyerek még figyelmesen végig tud követni".

Az angol nyelvterületen a legnépszerűbb klasszikusok közé tartozó, de nálunk könyv formájában még nem ismert mesesorozat a 20. század legelején keletkezett. A mesék szerzője, Beatrix Potter kis mesekönyveit eredetileg hangulatos akvarellekkel jelentette meg.

A Csimota Kiadó által útjára indított Tolerancia-sorozat célja, hogy olyan meséket adjon közre, „melyek az elfogadásról, a másságról, az emberiség sokszínűségéről, az élet körforgásáról szólnak”. A sorozat újabb kötete jól követhető, egyszerű történetben, sok-sok kedves, színes rajz kíséretében a csúfolás, az egymás bántásának kérdését járja körül.

Az igényes kivitelű válogatás magyar írók tollából közöl kifejezetten rövid meséket, olyanokat, amelyeket néhány perc alatt felolvashatnak a szülők gyermekeiknek esténként. Kortárs és mára klasszikussá vált, már nem élő szerzőket egyaránt felvonultat a kötet.

A francia írónő kötetében az örökbefogadás témáját dolgozza fel kisgyermekek számára. Az egyes szám első személyben megírt történet főhőse, Andris négyéves. Elmeséli, hogy neki két születésnapja van. Az egyik, amikor a világra jött, a másik pedig, a nagyobb, a szebb nap az, amikor örökbe fogadták.