magyar irodalom

Hugonnai Vilma már kiskorában is leginkább orvososat szeretett játszani, és ez a vágya felnőtt korában sem lankadt. Pedig abban a korban, melyben élt (a 19–20. század fordulóján) a nők még nem tanulhattak egyetemeken, sőt még gimnáziumban sem.

Károly egy kevésbé figyelmes szemlélő számára nyúl, pedig ő lelke mélyén egy valódi kutya. Ebből a kettősségből fakadóan sehol nem találja a helyét, s nekünk, olvasóknak – akik a papír másik oldalán vannak – panaszkodja a sehová sem tartozásának történetét. Habár abban is néha elbizonytalanodik, van e valaki a másik oldalon, hiszen ő csak nagy fehérséget lát.

Bakos Virágtól nyár elején búcsút mondtunk, de szeptember közeledtével újra ízelítőt kaphatunk kissé rendhagyó családja mindennapjaiból. Édesapja standupos karrierje újra felfelé ívelni látszik, s ezzel egy időben az elfogyasztott üveg borok mennyisége csökkenni. Virág nővére, Vera is kihevert előző szerelmi csalódását, de lassan újra gomolyogni kezdenek felette a sötét felhők.

Bakos Virág élete nem a megszokott tizenöt évesek élete, de a családja sem a megszokott apuka, anyuka, testvérek klasszikus modellje. Édesanyját alig ismerte, még egészen kicsi volt, mikor elveszítette, s ennek következtében édesapja sem tudta neki azt a támogató közeget biztosítani, amire szüksége lett volna.

Andrea mindig a szobájában álló öreg szekrény tetején keres menedéket, ha valami bántja. Ott köt ki azon napon is, amikor bemutatják neki Médit, a Svájcba távozott apjukkal élő legidősebb nővérét, aki egyáltalán nem nyeri el Andrea tetszését: „Csupa kivasalt szalag az egész dagadt lány!”- összegzi kétségbeesetten első benyomását.

A bátor Faragó Laci és a "kisokos" Radó ötödikesek, és néhány dologban különböznek ugyan, de mindketten szeretnének "elhajózni" a hétköznapokból - egy vidám, színes, felejthetetlen nyaralásba. Rátalálnak Ramónára, a korhadozó bárkára, ami évek óta Dunaszigetiben, egy öbölben várja a jobb napokat. A két barát kiharcolja, hogy - mint az igazi tengerészek - a nyarat a hajón tölthessék.

A mulatságos történet középpontjában egy kisfiú, Lajcsi áll, akinek szülei elváltak. A válást a mama kérte, elsősorban arra hivatkozva, hogy férje állandóan külföldön "kószál". A kószálós Apuka, aki kamionos, valóban nem sokat tartózkodik otthon, ám a kisfiú ennek ellenére nagyon szereti őt, és képzeletének ő az első számú hősjelöltje.

Szabó Lőrinc viszonylag kevés gyermekverset írt; ha kötetnyi versével szeretnénk felkelteni a fiatal olvasók érdeklődését, óhatatlanul tágítani kell a "műfaji" határokat, a válogatás körét. Így kerül a gyűjteménybe számos olyan vers is, amely a felnőttekhez szól ugyan, de a gyerekek, a fiatalabb korosztályok tagjai számára is "megfogható" élményt jelent.

A kötet az 1948-ban ( a szabadságharc százéves évfordulójára megjelent) kiadás reprintje. Krúdy Gyula az 1848-as szabadságharc történéseihez kapcsolódó, "az ifjak épülésére szolgáló" novellái olvashatók a kötetben. A két ciklusba (A komáromi fiú, Hősi történetek) rendezett írások mindegyike valamely hősi cselekedetet kelt életre.

Gárdonyi regénye, amely 1901 karácsonyán jelent meg először, nem ifjúsági regénynek készült. Csak az 1930-as évektől vált szinte minden olvasni már tudó gyermek első regényélményévé. Cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban, Dél-Baranyából indul és a török túlerővel szemben aratott 1552-es egri végvári győzelemmel zárul.



Kérdezd
a könyvtárost!