fiúknak és lányoknak

Az erdő királya Ön, az öreg szarvasbika, aki az év nagy részében terebélyes koronájával, magányosan járja az erdőt, és csak nász idején lép a képzeletbeli porondra, hogy megvívjon a tisztás szélén gyülekező „udvarhölgyek”, a szarvastehenek kegyéért.

Kányádi Sándor hat verses meséjét (Az elveszett követ; Mátyás-napi vásár; Krumplis mese; Csukástó; Az okos kos; Jámbor medve) tartalmazza a tetszetős kivitelű kötet. Nyelvi leleményesség, játékosság, humor szövi át ezeket a remek ritmikájú, szellemes történeteket.

Ludwig Bechstein a Grimm testvérek kortársa volt. Neve és meséi azonban kevéssé ismertek a magyar olvasóközönség előtt. Számos német, főleg frank és thüringiai mese és monda gyűjtője volt. Gyűjtéseinek eredményét több kötetben foglalta össze: „Thüringia mondakincse és mondakörei” (1835-1838), „Német mesekönyv” (1846) és „Új német mesekönyv” (1855).

A meseregény hőse Fánika, az egérkisleány, aki a történet kezdetén szegény, mint a templom egere. Az éhségtől mardosva összeszedi minden bátorságát és besurran a történetbeli városka köztiszteletben álló mézeskalácsosához, Cukor anyóhoz.

Kipling állatmeséinek legtöbbje eredettörténet. Hogyan lett púpos a teve, Hogyan kapta az orrszarvú a bőrét, Hogyan szerezte a leopárd a foltjait, kenguru az ugrani tudását (Kenguru apó története). Nem „bölcs” mesék ezek, állatbőrbe bújt emberi tulajdonságokról, és nem is varázsmesék, mert a csodákban és a csodálatos keletkezésekben mindig érezzük a képtelenséget és a képtelenség humorát.

A tréfás magyar népmeséknek se szeri se száma.

Kormos István öt verses meséje kapott helyet az igényes, szép kivitelű, Nagy Norbert színes, vidám rajzaival illusztrált kötetben. A nyitó történetben Erős János rokona, Erőntúlvaló állja sikerrel a király által kiszabott próbákat. A Macskakisasszony címszereplőjét a szeretet oldozza fel a gonosz varázslat alól és változtatja vissza azzá a szépséges királylánnyá, aki egykoron volt.

Az irodalommal ismerkedő kisiskolásoknak szánt sorozat jelen kötete Móra Ferenc öt gyermekekről szóló elbeszélését tartalmazza. Az író személyes tapasztalataiból táplálkozó történetek a nagy szegénységet jól ismerő gyermekévekbe nyúlnak vissza, vagy a gyermeki nyomorúságot mélységes humánummal, együttérzéssel kezelő felnőttkori élményekből merítenek.

Az antológia harmincöt, rajzokkal illusztrált magyar népmesét tartalmaz.

1989 szeptemberében jelent meg első ízben az Aranyág. A katolikus gyermekújság azóta - minden esztendőben tíz alkalommal - folyamatosan közöl meséket, példázatokat, legendákból táplálkozó színes, szép történeteket a 4-13 éves korosztály számára. Az antológia anyagát az eddig megjelent számok meséiből Farkas Olivér válogatta.

Ati az idős Ármin bácsitól megtudja, hogy a Hold nem véletlenül világít olyan szép fényesen minden éjszaka: Hanna kisasszonynak köszönhető a nagy fényesség, az ő feladata minden este fölkapcsolni a holdlámpákat. Ati is szeretné meglátogatni a tündért, ám Ármin bácsi szerint még nem jött el az ideje.

A rangos, szép rajzokkal illusztrált gyermekvers gyűjtemény - Csetriné Lingvay Klára igényes válogatását dicsérve - a magyar népköltészet gyöngyszemeivel és a magyar líra klasszikusainak (Ady Endre, Arany János, Benedek Elek, Gyulai Pál, József Attila, Móra Ferenc, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán stb.) a világ ügyes-bajos dolgairól, a természet varázslatairól szóló, örök érvényű üzeneteivel ismerteti