fiúknak és lányoknak

A címszereplő kis medvebocs az erdőben lakik szüleivel. Ebben a történetben két, városban élő barátjával, Pulykapipivel és Jócsonttal éli át a szünidei kalandokat. A Mackóvárosban élő bocsoknak az erdő számos érdekességgel szolgál, hiszen nem találkoztak még vadméhekkel, nem ismerik Rezedát, a kecskét, és soha nem láttak még baglyot sem.

Ebben a "Brumi" történetben a fekete orrú, barna medvebocs - elhagyva biztonságot nyújtó erdei barlangját - tarisznyájában hamuban sült pogácsával, medvepapája oldalán Mackóvárosba indul. Mivel a kis bocs még sohasem látott pályaudvart, mozdonyt és egyéb nagyvárosi "csodákat" igazi kalandos utazást jelent számára a nagyváros felfedezése.

Bodó Béla mesekönyve a nagy sikerű Brumi Mackóvárosban című történet folytatása. Az előző kötetben a kismackó első lépéseinek lehettek tanúi a kis olvasók, ebben a könyvben már az iskolával ismerkedik a címszereplő. Az első napok nehézségein a kedves tanító néni segíti át Brumit, aki csakhamar beilleszkedik az osztályközösségbe.

Az író meseciklusának negyedik könyve a Brumi a Balatonon. Főhőse Brumi, a bájos, eleven, mindenféle kalandba belesodródó medvebocs, aki a történet szerint barátaival, a huncut Jócsonttal, a torkos, vidám Dagival és a félénk Panasz Mukival a Balatonra megy nyaralni. A vakáció alatt számos kaland esik meg a négy jó baráttal.

A kötetbe foglalt mesék főszereplőjének, a borzos hajú, szeretetre méltó Borzontorznak sokféle tapasztalatot kell szereznie, amíg kisfiúból iskolaérett "fiatalemberré" válik.

A kötetbe foglalt lírai és prózai darabok a címszereplő személye köré fonódnak Ki is tulajdonképpen Bors néni? Virágait ápolgató, kertjében üldögélő, egyszerű nénike? Vagy inkább varázsló, aki keddenként magasan, a hold fényénél sétálgat, fönt a levegőben? A versek (Hol lakik Bors néni?, Futó bab, Minden kedden stb.) mindkét feltevést megerősítik.

Berzenke életében öccse, „a kisnyávogós” érkezésével minden megváltozik. Apa és Anya folyton ideges, többé már semmi sem jó, amit tesz, úgy érzi itt az ideje világgá menni. Egy kis szerencsével a harmadik saroknál meg is találja a „világot”, amelynek lakói, a csepűrágók megmutatják, hogyan érezze újra jól magát benne...

A rosszcsont ikerpár, Bazsó és Borka újabb kalandjai elevenednek meg a mozgalmas, vidám rajzokkal kísért, rendkívül olvasmányos kis kötetben.

Első önálló olvasásra szánt rövid történeteket tartalmaz a kötet a gyerekek nyelvén jól értő, kortárs szerző tollából. Bazsó és Borka egy ikerpár, akik abban is hasonlítanak, hogy mindketten igazi rosszcsontok. Sőt, a felnőttekről is egyformán gondolkodnak. Sok borsot törnek egymás orra alá is, és időnként még a ruhásszekrénybe is bezárják egymást, hogy végre egy kis nyugtuk legyen.

Az írónő meséiből megjelentetni tervezett könyvsorozat első darabja Ignácz Rózsa gyermekkorának színhelyét, Erdély világát idézi. Székely mesélők szavai nyomán elevenedhet csak meg oly páratlan színességgel, olyan gyönyörű, "ízes" magyar nyelven a mese, mint ahogy a történetben beteg gyerekeinek mesél az édesanya.

Kalmár Ferkónak az iskolában az utolsó padban a helye; özvegy édesanyjának segít esténként kihordani a tiszta ruhát, és így nem marad ideje a tanulásra. Sikert csak saját ügyessége révén érhet el. Szépen tud festeni, és kínálkozik is alkalom, hogy ezt bebizonyítsa, ám a kölcsön kapott festékből a berlini kék eltűnik, még mielőtt kész lenne a másnapra ígért kép.

N. Tóth Anikó gyereknyelven megírt történeteiben egyetlen elbeszélő, egy alsótagozatos kislány monológjaival, szentenciaszerű életmagyarázataival ismerkedhetünk meg. A helyszín nagyobbrészt a biztonságot nyújtó otthon, a család – erdőillatú apuval, kalácsillatú nagyival, füstszagú nagypapával, túrószagú kistesóval, és anyuszagú anyával, amivel sosem lehet betelni.