fiúknak és lányoknak

A meseregény középpontjában az örökös kutya-macska civódás áll. A Frakk, a macskák réme történetében a két macska, a butuska Szerénke és az ármányos Lukrécia nemcsak szemtelen, lusta és kövér, de még Károly bácsi kedvenc foteljét is elfoglalja. Szükség van tehát egy kutyára, aki a macskanépet jól megrendszabályozza. Meg is érkezik Frakk, és megkezdi a két elfajzott állat nevelését.

A meseregény középpontjában az örökös kutya-macska civódás áll. A Frakk, a macskák réme történetében a két macska, a butuska Szerénke és az ármányos Lukrécia nemcsak szemtelen, lusta és kövér, de még Károly bácsi kedvenc foteljét is elfoglalja. Szükség van tehát egy kutyára, aki a macskanépet jól megrendszabályozza. Meg is érkezik Frakk, és megkezdi a két elfajzott állat nevelését.

„Nagyszerű könyvet tartunk kezünkben: a hétköznapok álságos és sivár meglepetései közül az élet valóságos szépségeihez kalauzol” – írja a kötet ajánlójában Jelenits István piarista tanár. A gyerekregény főszereplője, az óvodás Dini-Dani egy napon megismerkedik a hajléktalan, magányos Remetével.

Az Ünnepi Könyvhétre megjelent igényes kivitelű kötetben Filc, a zoknimuki újabb kalandjai szórakoztatják a gyerekeket és a gyermeki lelkületű felnőtteket. A korábbi kötetből már megtudhattuk, hogy a zoknimukik a felelősek a fél pár zoknik, és egyéb otthoni apróságok, kacatok eltűnéséért.

A fél pár zoknik eltűnéséért felelős koboldok, a zoknimukik első számú szabálya: kerüld az embereket! Nem láthatnak meg! Ám Filc, a kis kobold megszegi a mukik évszázados törvényét, amikor a váratlanul beállított távoli rokon, Vargusz Flanel bácsi számára szálláshelyet (azaz egy új fél pár zoknit) keresve bemerészkedik Félix szobájába és a kisfiú meglátja őt.

Csukás István „vidám szívvel” ajánlja figyelmünkbe Balázs Tibor verseit. A harminc-egynéhány költeményt öt nagyobb fejezetbe csoportosította szerzőjük (Nem köszön a kalapom?; A ceruzám írni tanul; Tanyasi huncutkodások; Bergengócia; Ernő és a kókadt ernyő).

A szerző a gyermek-felnőtt kapcsolatokat megfricskázó, remek képes mesekönyveinek sorában a jelen kötetben egy hatéves kisiskolás fölöttébb elgondolkodtató monológjába szövődnek bele a gyermeki sérelmek. Elhangzik az a sok-sok csak látszólag értelmes kérdés, amit a fáradt, hajszolt felnőttek olykor föltesznek a gyerekeknek (szeretsz-e iskolába járni, aput vagy anyut szereted-e jobban?

Nagymama Péter pici korától kezdve minden este mesét mond unokájának. Amikor egy konyhai baleset következtében lábát töri és kórházba kerül, Péter elhatározza, hogy most rajta a sor, amíg meg nem gyógyul, ő fogja mesékkel szórakoztatni a nagymamát. Élénk fantáziával előadott, vidám történetei között sok mindenről szó esik.

Arany László, Benedek Elek és Illyés Gyula népmese-feldolgozásaiból tizenhetet ismerhetnek meg a gyerekek a kötetben, amely nemcsak tartalma, de kivitele okán is figyelemre méltó. A rendkívül igényes tipográfiával kialakított mesekönyvben a jól ismert meséket, mint pl.

A magyar népmesekincs egyik legősibb darabját, Arany László művészi feldolgozásában, Hajnal Gabriella ihletett rajzainak kíséretében ismerhetik meg a gyerekek.

A „se nem szögletes, se nem kerek erdő” lakóinak történetét meséli el a szerző, ezzel alkalmat teremtve arra, hogy a gyerekek a magyar helyesírás (főként a tulajdonnevek) szabályaival megismerkedjenek. Amikor ugyanis az erdő közössége egy Széchenyi István nevű sassal bővül, az igencsak művel bagoly arra döbbenti rá társait, hogy az erdő lakóinak ezidáig csak egy neve volt.

Negyvenkét Aiszóposz fabula kapott helyet a szép kiállítású kötetben, amelyek példázatai ez alkalommal Bíró Ágnes fordításában a legkisebbekhez szólnak. A rövid, frappáns mesék állathősei minden esetben valamilyen fontos tanulságot hirdetnek. Az egér, a béka és a kánya meséje szerint az jár pórul, aki másnak ártani akar.