fiúknak és lányoknak

Rumcájsz rablólovag mesefigurája nem ismeretlen a magyar gyerekolvasók előtt, csakúgy, mint a rablósarj Csibészkéé sem. Rumcájsz kalandjai most folytatódnak, de ezúttal a példás házasságban élő, a Rejtekadó-erdő egyik barlangjában meghúzódó rabló hű hitvese, Manka a történetek főszereplője.

A Havas Katalin válogatásában készült színvonalas gyűjteményben egy-két népköltés mellett (Egyszer egy királyfi, A tücsök és a légy lakodalma), a magyar klasszikus és kortárs költészet remekei kaptak helyet.

Döbrentey Kornél verseskötete a gyerekeket, elsősorban a 6-8 éveseket szólítja meg. Mit rejt a Madárpalota? Elsőként is frappáns "látleleteket" hétköznapi világunk tárgyairól (Háromkerekű), mindennapi élethelyzetekről, melyek csak a felnőttek számára egyszerűek (Estike Pistike),a természetben nyitott szemmel járó ember megfigyeléseit, költői megfogalmazásban (Ha vihar támad, Sünike takarója).

A tartalmilag és formailag egyaránt igényes, pasztellszínű rajzokkal kísért, rövid verses mesebetétekkel tarkított kötet főhőse egy királyfi, aki egy napon elindul szerencsét próbálni. Szüleitől azonban nem sok útravalót kap ehhez. Felséges atyja csupán annyit tesz, hogy megpörgeti kitaposott, királyi mamuszát, s mivel az az Öregerdő felé mutat, ezért az ifjú arra indul el.

Az indiai író alkotta Macóka immár klasszikus mesefigura. Nem esnek meg vele különleges kalandok, mégis szívükbe zárják őt a gyerekolvasók, mert fölöttébb hasonlatos egy "igazi" kisgyerekhez.

A magyar népmeséből készült feldolgozás főhőse, a szegény, ám furfangos libapásztor háromszor vesz elégtételt sérelméért Döbrögi uraságon. Ludas Matyi történetét Illyés Gyula dolgozta át közérthető, olvasmányos formában a gyermekek számára.

Tolnai Éva a kötet szerkesztője ez alkalommal nem a jól ismert magyar népmeséket foglalta kötetbe, hanem a rokon népek mesekincstárából merített. Több mint negyven - észt, finn, karjalai, lapp, lív, mari-cseremisz, osztják-hanti, mordvin, vogul-manysi, vót, votják-udmurt, zürjén - mese szerepel az összeállításban, amelyek a szokatlan nevek és az idegen környezet ellenére ismerősnek tűnnek.

Szegedi Katalin történetének főhőse, Lenka teliholdkor született, s talán éppen ezért lett olyan szép kerekded. A kislány szülei szeme fénye, ám barátai nincsenek, a rajzolásban lel csupán örömöt. Egy napfényes szép napon édesanyja leküldi a térre játszani Lenkát, aki próbál barátkozni a gyerekekkel, ám dundisága miatt mindenütt visszautasításra talál.

A reális és a mesevilág motívumait megkapó humorral ötvözi Török Sándor először 1939-ben megjelent meseregénye. A két törpe, a vékony hangú Kököjszi és a vastag hangú Bobojsza selyemvitorlás, zászlós, lámpásos kis hajójukon, a Szent Kristófon jelennek meg esténként a történetbeli kisfiúnál, s viszik magukkal csodás kalandok felé.

Mezey Katalin meseregényének főhőse az özvegy édesanyjával szegényesen éldegélő Kivala Palkó, akiben egy napon felébred a vágy, hogy világot lásson, megnézze, más országokban hogyan megy az emberek sora.

A mesefüzér címszereplői Habakuk király lányai, akik korán elveszítették édesanyjukat. Ahány testvér, annyiféle; jellemük, hajlandóságaik, szívbéli vágyaik igencsak eltérőek. A kékszemű, aranyhajú Esthajnal a hercegnők közül a leghirtelenebb haragú, ám találkozása Potroha boszorkával meg az üvegszamárral (a jó és a rossz erőkkel) egészen más lánykát farag belőle.

Végh György játékos, szellemes, néhány soros versikéi és Réber László kedves, vidám rajzai segítenek eligazodni a magyar ábécé betűi között.