fiúknak és lányoknak

Simon Réka Zsuzsanna történeteinek szereplői egytől egyig királyok, ám nem a mesékből megismert bölcs uralkodók, inkább gyermeki tulajdonságokat fölmutatók: kicsit akaratosak, szeszélyesek, nem szeretik a spenótot, az ország irányítása helyett inkább játszanak, van, aki bújócskázni szeret, van, aki kacarászni, és olyan is akad közöttük, aki szenvedélyes könyvgyűjtő, egész álló nap csak olvas.

A szerző tragikusan korai halála után jelentek meg lírai ihletésű, gyönyörű hangzású, dallamos és csengő-bongó rímektől hangos gyermekversei. A bravúros verselési mód, a játékosság, ám leginkább a verseket átható derű az ami megfogja a kis és nagy olvasókat egyaránt. Bár a kötetbe foglalt lírai darabok mindegyike megjelent már más válogatásban (pl.

Csaba és Huba, a 13 éves ikerpár szomorúan várja a vakációt. Bizonyítványuk nem lett olyan jó, mint amit a szüleik elvártak tőlük, ezért nem mehetnek velük a tengerparti nyaralásra. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a számukra ismeretlen, Argentínából hazalátogató nagynéni fog vigyázni rájuk.

A múlt század neves szlovák népmesegyűjtőjének hatalmas gyűjteményéből készült a huszonhét mesét tartalmazó válogatás. Ezek sok rokon vonást mutatnak az európai és a magyar népmesekincs darabjaival. Ki ne ismerné a szolgálónak szegődött szorgalmas és a lusta leány történetét (Adjisten, pallócska).

„Hangosan verset olvasni – ez szinte felér azzal, mintha megzenésítenénk a verset. Ez a kötet azért született, hogy a versolvasás – különösen a versek hangos felolvasásának – gyönyörűségét megismertesse mindazokkal, akik még nem próbálták…” – így foglalja össze a kötet megjelentetésének célját a versek válogatója, Falcsik Mária költő.

A meseregény szeretetreméltó főhőse, Galagonya Máté törpe abban különbözik társaitól, hogy restelli törpeségét. Szeretne ezen változtatni, ezért a csodatevő szer, a varázsgombóc keresésére indul. A hosszú vándorúton két jó barát, Kökény Kelemen ácsmester és a birkapásztor törpe, Áfonya Ábris tart vele.

A dán meseköltő négy szép művét foglalja magába a kötet. A rendíthetetlen ólomkatona szomorú történetével, a hűség és szeretet példázata. A rút kiskacsa a fájdalmasan viselt különbözés és a szenvedések nyomán kiérdemelt boldogság meséje. A vadhattyúk az átváltozásos mesék egyik gyöngyszeme.

A torony, amelynek legtetején a kisfiú lakik, minden ősi tudás őrzője, ahová egyedül csak ő léphet be.

A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt, de most a havas téli napokon a meleg kis szobában, egy zsályaillatú hátizsák zsebében csücsülve a régi élmények, a szép meleg nyári napok felidézésével telnek napjai. Az emlékeket az ablak előtt álló öreg írógép betűi hívják elő, amelyeket nem ismerve, a tücsök elkezd tűnődni, mire is emlékeztetik őt a jelek.

Lackfi János ötgyerekes családapaként jól ismeri a gyerekek gondolkodásmódját. Tudja, mikor milyen helyzetben milyen kérdések születnek, mi jelent számukra problémát, mire vágynak. Mindezt karakteresen játékos formába öntve, vicces költői mesevilágot teremtve, megtalálva azt a hangot, amelyet szívesen olvasnak a mai gyerekek.

A pingvinkolónia elsőszülött fiókája, Ottó rendkívül kíváncsi természetű. Minden érdekli, ami vele és a környezetében történik, ezért folyamatosan faggatja az éppen rá vigyázó felnőtt pingvint, Claudiust: hol élnek, hol vannak most, kicsoda ő tulajdonképpen, miért kell összebújniuk olyan szorosan, ha hóvihar közeleg, miért vigyáz rá mindig más felnőtt, mit egyen, ha éhes?

A Pincérfrakk utca az elvadult kertről és az elhagyott házról nevezetes, amelyben a Hétrettenetes macskák tanyáznak. Mörrenmorcogi Micó a vezérük, aki sok keserű percet okoz a Pincérfrakk utcai kutyáknak, akik nem tudnak beletörődni, hogy a macskák mindig sikeresen védelmezik titokzatos birodalmukat.