fiúknak és lányoknak

Ben nem túl jól teljesít az iskolában és gyakran kerül összetűzésbe kishúgával. Anyu büntetésből elzárja a játékait és hörcsögöt vesz neki azzal a céllal, hogy kilenc éves korára tanuljon meg végre felelősségteljesen viselkedni, és vigyázni valamire.

“Az Egér az Erdei Kocsma pultjánál ült, egy borral teli mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt.” A hazudós Egér, az előkelő Okker család leszármazottja, a nemes Ultramarin, továbbá a Kék meg a Sárga mellett remekül egyénített mesefigurák, varázslatos szereplők lépnek színre Lázár Ervin meséiben.

Petre Ispirescu, a román népmesekincs gyűjtője - Andersen és Bechstein kortársa - maga is számos mesét írt. A hegyek tündére címmel megjelent rendkívül figyelemre méltó, szép kiállítású könyv Kerekes György tolmácsolásában meséiből kereken tíz történetet tartalmaz. A történetek csodákkal teli, valódi álomvilágba repítik a meséket hallgató-olvasó gyerekeket.

Szulyovszky Sarolta rövid meséje különleges hangulatú, színes grafikái, az illusztrációk alatt Luca Morandini az oldal tartalmát összegző egy-egy verssorának kíséretében, az elmúlás és az újjászületés misztériumát dolgozza föl. Géza nagypapa és Kató nagymama nagy gonddal ápolt kertjében egy napon új, „merev nyakú, rikítóan piros, borzas fejű” művirág tűnik föl.

A Pozsonyi Pagony Kft. gondozásában, a neves olasz illusztrátor, Anna Laura Cantone kedves rajzaival megjelenő - állatkölykök főszereplésével egy-egy állatfaj jellemző vonásait fölvillantó - Tomlinson-kötetek ezidáig nagy népszerűségre tettek szert a kisiskolások és kisgyermekes családok körében.

A vidám, színes rajzokkal kísért, füzetszerű kis kötet hét baszk népmesét tartalmaz. A különleges válogatás rövid bevezetőjében olvashatunk ennek a kis európai népnek az eredetéről, nyelvéről, a meséket kísérő lábjegyzetekben pedig eligazítást kapunk arról a néhány baszk névről, amely feltűnik a történetekben.

Török Sándor 1934-ben kiadott, de az elmúlt évtizedek során méltatlanul feledésbe merült meséskötetét akárcsak az író többi népszerű művét, mint a Csilicsala csodáit vagy a Kököjszi és Bobojszát derű és jókedv, a gyermekek iránt megértés és a felnőttek értetlenkedéseivel szembeni elnézés jellemzi. A kötetbe foglalt tizenhat mese életre kelt és önmagukat pontosan jellemző tárgyakról szólnak.

Szegedi Katalin színes illusztrációi kísérik az igényes kivitelezésű kötetet, amely több mint harminc, a mítoszok világát idéző, rövid történetet tartalmaz. Finy Petra az egyes földrészek ősmeséit írta meg, melyekben istenek, tündérek, varázslók, állatok is feltűnnek.

A furfang, a csalafintaság segít ott, ahol a bátorság és a bölcsesség már csődöt mond, gyakorta maga az élet vezeti rá az egyszerű embert a fortélyokra - tanítják a kötet meséi. Mi kell ahhoz, hogy Gergő juhász piros csizmában őrizhesse a juhait és mézeskalácson tarthassa Gurujj kutyáját? A Gergő juhász kanala című meséből kiderül.

Finy Petra meséjének főszereplője kicsi Kovács Áron ötéves korában szemüveget kap, aminek köszönhetően rengeteg újdonságot, izgalmas átváltozást él meg környezetében: a piros, pörgős gördeszkájából Ferrari, az Erzsébet hídból dinoszaurusz csontváz, a Lánchíd alagút bejáratából egy óriás szája lesz.

A csodálatos nyúlcipő gazdája Kajszabajszi, a tapsifülesek népének nagyreményű, világhírű futóbajnoka, akinek – erről szól a meseregény – össze kell mérnie az erejét Rőtfülűvel, a rókával. Zabszerdára van kitűzve a futóverseny, de addig még sok minden történik, például szög fúródik a csodacipőbe, és megjavítása a neves nyulcipészre vár.

Míg a hatéves Mihkku az Amerikába költözött kislány barátja után sóhajtozik, Óriás Ali, a bálna a kis csengő segítségével egy bálnalány szívét szeretné megnyerni magának. Mihkku megígéri, hogy szerez egy csengőt Alinak, ám ígéretét csak a Chiléből menekült, riadt, visszahúzódó kisfiú, Sergio segítségével tudja teljesíteni.