fiúknak és lányoknak

Vakond koma és barátai kalandjai ezúttal a televízió körül bonyolódnak. A hosszú tél után ugyanis a tavasz televíziót hoz az erdő kis lakóinak, méghozzá a csiga jóvoltából. Nemcsak a sok kis állat kerül a tévé bűvkörébe, de még a napocska is. A vakond hiába hívja játszani barátait, azok nem mozdulnak a készülék mellől, így hát kénytelen egyedül labdázni.

A címszereplő, kis vakond barátaival, a nyuszival, és a sünnel éldegél a nagy kerek erdőben, ahol egy napon munkagépek kezdenek dolgozni, és az erdő a szemük láttára sivataggá válik. Város épül a helyére, és ezért a kis vakondot és barátait egy toronyház emeletére költöztetik a természetet utánzó díszletek közé.

A kötet Monoszlóy Dezső összegyűjtött gyermekverseit adja közre. Ezek a ritmikus, csengő-bongó rímű, találó fordulatokkal, frappáns nyelvi leleményekkel zsúfolt, látszólag játékos, valójában igencsak gondolatébresztő versek meglehetősen elütnek a konvencionális gyermekköltészet produktumaitól.

A Kállai Nagy Krisztina kedves, színpompás rajzaival illusztrált mondókáskönyvben Lackfi Jánosnak több, óvodásoknak, kisiskolásoknak íródott korábbi verse és számos új költeménye kapott helyet. Ezek a versek, mondókák a pici gyerekek által megtapasztalt mindennapi kis életakciókhoz - öltözéshez, hajmosáshoz, körömvágáshoz, evéshez, pelenkázáshoz - kapcsolódnak.

A két kis tündér, Panka és Csiribí, valamint barátaik újabb kalandjaiban ezúttal a hangszerek játszanak jelentős szerepet. Ciripváry Fülöp hegedűművésznek nincs még téli szállása, ezért beköltözik Pankához, ami nem is lenne olyan nagy baj, hiszen a tündérlány nemcsak, hogy szereti a zenét, de maga is hegedül. Igen ám, de a tücsök kizárólag éjszakánként zenél, s emiatt Panka nem tud aludni.

A tíz év körüli korosztálynak szóló, rendkívül eredeti, egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató, remek humorú, lebilincselő meseregény, mely megmutatja a felnőttek világát a gyerekek szemszögéből nézve. A történet főszereplői Dettike, a tíz éves kislány, és Balambér, a kissé feledékeny, képzeletbeli barát, aki egy szép, tágas kulcslyukban él.

Berg Judit gyermekregénye 2007 gyermekkönyve, IBBY-díjas történet, amely a kisiskolásoknak szól. Kálmán Anna fekete-fehér rajzai rendkívül érzékletesen jelenítik meg a címszereplő kisegeret, Ruminit.

A Lengemesék első részében megismerhették a gyerekek az okos, talpraesett lengefiút, Füttyös Vilkót, aki hiába szeretne Nádtenger éber őreinek sorába állni, amíg az érettségét jelző barna hajszínt el nem éri, nem lehet a csapat tagja. Ám Vilkó a tiltás ellenére feladatának érzi, hogy megvédje Nádtenger lakóit az ellenséges támadóktól.

Panka és Csiribi, a két kis erdei tündér meghívást kap Tündérvárosban lakó barátjuktól, Bonifáctól.

A két kis tündér, Panka és Csiribí kalandjait elmesélő sorozat negyedik darabjának történetei ünnepek idején, farsang, szüret, karácsony, húsvét, Szent Iván-éj alkalmával játszódnak. A két kis tündér megunva a hosszú telet februárban farsangi bált rendez, amelyre minden erdei barátjukat meghívják Borz Misitől egészen Tücsök Tóbiásig.

"A rókának nincs nadrágja, / mert a posztó nagyon drága! / Ha a posztó olcsóbb volna, / a rókán is nadrág volna!" - a réten játszadozó gyerekek éneke nagy derültséget kelt a nyulak körében, ám Sandafi, a róka - meghallván a nótát - úgy dönt, hogy bosszút áll (A róka nadrágja). Szinte mindegyik történetben akad egy kis nézeteltérés az erdő lakói között, hiszen egyikük sem tökéletes.

Zelk Zoltán három legismertebb verses meséjét tartalmazza a kötet. Erdei vetélkedőkről, afféle fejedelemválasztásról szól a Mese a legokosabb nyúlról. A másik verses mese tréfás kedvű három tapsifülesének sikerül becsapnia a csacsi szarkát. Így aztán olyan félelmetes hírük kerekedik, hogy a farkas, a medve, de még a vadász is tart tőlük (A három nyúl).