A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) egy országos szakkönyvtár, amely a magyar tudomány és nemzeti, illetve nemzetközi kulturális örökség őrzőjeként egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és szolgáltatásait.
Gyűjtőköre és feladatai:
Az Akadémiai Könyvtár a teljesség igényével gyűjti:
- az ókortudomány;
- a klasszika-filológia;
- a nyelv- és irodalomtudomány;
- az orientalisztika;
- a tudománytörténet;
- a külföldi tudományos akadémiák kiadványait;
- valamint referensz- és enciklopédikus műveket.
Gyűjteménye nemzetközi hírű, számos ritka kézirattal bővelkedik, mint például a Czeh-kódex, a Guary-kódex vagy Arany János Kapcsos könyve. Állománya közel kétmillió dokumentumból áll. A nyomtatott művek mellett adatbázisok, e-könyvek, e-folyóiratok is megtalálhatók. Továbbá saját repozitóriuma is van REAL néven, illetve az MTAK Képkönyvtár is itt található meg.
Különgyűjtemények:
- Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye: Teleki József által felajánlott kéziratok és ősnyomtatványok gyűjteménye. A Kézirattár őrzi az Akadémiának benyújtott kandidátusi és doktori disszertációkat is. A kézirat- és könyvállomány részben ajándékozás, részben vásárlás révén ma is gyarapodik.
- Keleti gyűjtemény: Az Akadémia 1949-es átszervezése óta működik. A keleti és orientalisztika tárgykörébe tartozó művek egyaránt itt találhatók meg. Gyűjteményét könyvek, folyóiratok és kéziratok képezik a modern korból, illetve a 17-18. századból. A gyűjtemény darabjai mind keleti témájúak vagy nyelvűek.
A könyvtár az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja, koordinálásával ellátja és helyet ad az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak (EISZ) és a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) rendszernek is. Az EISZ-en keresztül hozzáférést biztosít az online nemzetközi tudományos szakirodalom elérhetőségéhez és az MTMT-vel támogatja a publikációs tevékenységet, valamint megőrzi a hazai tudományos műveket.
Története:
Gróf Széchenyi István 1825-ben kezdeményezte az Akadémia létrehozását, majd 1826-ban Teleki József 30 ezres könyvadománya megteremtette az Akadémiai Könyvtár alapjait. Az alapítólevél szerint a könyvtár gyűjteménye nem csak az Akadémia, hanem a haza összes polgárának is rendelkezésére áll, vagyis a könyvtár a kezdetektől fogva nyilvános. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. A különböző forrásokból gyarapodó gyűjtemény a szükséges rendező és feldolgozó munka után 1844-ben, a mai Petőfi Sándor utca 3. sz. alatti Trattner-Károlyi házban nyitotta meg kapuit az Akadémia tagjai és más tudósok számára.
Az 1836-os királyi rendelet és az 1840-es törvény óta a könyvtár gyarapítása céljából nyomdai köteles példányokat szolgáltatnak a kiadók és a szerzők. Főúri családok és akadémikusok is többször adományozták magángyűjteményüket a könyvtár számára. A könyvtár fejlődésének az I. világháború utáni időszak vetett véget, megszakadtak az addig kialakult kapcsolatok és pénzhiány miatt a két világháború közötti időszakban stagnált a gyarapodása. A II. világháborúban a Könyvtár állománya csak kisebb károkat szenvedett, így az épület helyreállítása után azonnal újraindulhatott az intézmény munkája. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. szám alatt található.
