A március 15-i ünnepek alkalmából néhány olyan adatbázist, virtuális kiállítást, digitális könyvtárat szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani, amelyek az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos emlékeket, érdekességeket tartalmaz.
Fel, fel vitézek...
A nagy történelmi események közül talán a Forradalom és Szabadságharc hagyta a legtöbb nyomot a magyar népzenében. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának gondozásában létrejött tematikus oldal Tari Lujza, az MTA Zenetörténeti Intézetének kutatója által írt Magyarország nagy vitézség : A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban című kötetének kibővített tartalmú CD-ROM változatának internetes kiadása, amely azóta még frissebb tartalmakkal bővült.
A tematikus oldalon tanulmányokat is olvashatunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc népzenei vonatkozásaihoz magyar és angol nyelven. A példatár menüpont alatt a korszak jellemző dalairól találunk információkat. A dalszöveg és kotta mellett elemző tanulmány is segít megismerni ezek hátterét. A zenei adatok menüben meg is hallgatjuk ezeket a dalokat, nótákat, indulókat. Az oldalt széles választékú képgaléria színesíti, valamint kulcsszavas kereső biztosítja a célirányos kutatást.
Melyik város népét nevezte Kossuth a nemzet büszkeségének?
Kossuth Lajos kétszer is járt Szegeden. Először mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke alföldi toborzó útja során 1848. október 4-én a mai Széchenyi és Klauzál teret magába foglaló nagypiacon mondta el híres beszédét, melynek kezdő szavaiban Szeged népét a nemzet büszkeségének nevezte.
A kormányzó másodszor a szabadságharc alkonyán, 1849. július 11-én érkezett Szegedre. Szálláshelyének, a Kárász-háznak erkélyéről fáklyafény mellett mondotta el utolsó nyilvános beszédét e hazában. Ebből is híressé vált egy mondata: „Szegedről fog Európának a szabadság kihirdettetni…” Sajnos ez utóbbi mondat nem vált valóra…
Ezeket az eseményeket mutatja be a szegedi Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár virtuális kiállítása.
Hallgassuk meg eredetiben Kossuth szavait!
Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án Torinóban. Kossuth rövidebb-hosszabb megszakításokkal 1865 óta élt itt önkéntes száműzetésben, bár nem elszigetelten, „remeteként”, hiszen magyarországi híveivel állandó levelezésben állt, üzeneteket küldött nekik és olykor látogatókat is fogadott. Hívták az 1890. október 6-i aradi ünnepségre is, de a kiegyezést teljes egészében elutasító, önmagát osztrák – magyarnak soha el nem ismerő Kossuth tudta, hogy személyes részvétele a „kibékülés ünnepén” erkölcsileg lehetetlen. Ezt fejtegeti az aradiak meghívására válaszképpen írt köszönőlevelében is. Arra viszont ráállt, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra.