A mai napon Mátyás király születésnapjára emlékezünk, felidézve a nagy király uralkodásának egyes állomásait, miközben bemutatjuk a Könyvtárak.hu-n elérhető digitális tartalmakat.
Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Apja, Hunyadi János erdélyi vajda. A másodszülött fiú elsősorban anyja, Szilágyi Erzsébet mellett nevelkedett, mivel apját a háborúk és az ország kormányzása kötötte le. Szilágyi Erzsébet a politikában csak keveset vett részt, viszont gondos gazdaként irányította a hatalmas Hunyadi-birtokokat, nevelte gyermekeit.
Mátyás lett az az uralkodó, akinek a nevét a gyerekek előbb ismerték meg a mesékből, mint a történelemkönyvekből. Mit jelent királynak lenni? A meséket a régi korokban nem gyerekeknek mesélték. Felnőttek ültek össze estéről-estére, hogy meghallgassák a mesemondót, aki történeteket tudott szegény legényekről, elvarázsolt emberekről, csodás állatokról, messzi birodalmakról, no és persze jó királyokról… Azonban gyerekek is ültek a felnőttek között, vagyis a mesék mindenkihez szóltak. A mesemondók pedig példaként állították a királyokat a mesehallgatók elé, mintha azt üzenték volna: „Legyetek ti is olyanná, mint a királyok! Induljatok útnak, győzzétek le az ellenségeket, lépjetek szövetségre a segítőtársakkal, és keressétek meg a világszép királykisasszonyt! Uralkodjatok igazságosan, vezessétek az életeteket bölcsen!”
Mátyás uralkodása kezdetén visszaverte a különböző szövetségek támadásait. Célja, egy erős magyar központosított rendi monarchia megteremtése volt. Ennek érdekében megnövelte több, már működő hivatal (kancellária, kincstartóság, felsőbíróság) szerepét az államügyek irányításában. A kincstár számára biztosította a vám- és adószedés (pl. kapuadó) jogát, a bányák és a pénzverés jövedelmét. A megnövekedő királyi jövedelmekből állandó zsoldos hadsereget szervezett, amely fekete sereg néven vált ismertté.
Külpolitikájában is elsődleges célja egy erős magyar birodalom megteremtése volt (Horvátország, Szilézia, Stájerország, Karintia elfoglalása), amely sikerrel veheti fel a harcot a Török Birodalommal szemben. Udvara európai méretekben is a reneszánsz kultúra egyik központjává vált, amelyben a leghíresebb éppen a Corvina könyvtár volt, amelynek egyes darabjait a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállításában, másokat az Országos Széchényi Könyvtár Corvina oldalán tanulmányozhatjuk.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király... Mennyi csodálatosan szép mese kezdődik ezekkel a szavakkal! Vajon miért volt fontos őseinknek, hogy meséket őrizzenek meg és adjanak tovább az emberemlékezet számára – a mi számunkra – bölcs és jó uralkodókról, igazságos királyokról?
Elsősorban azért, mert királynak lenni nem csupán azt jelenti, hogy valaki fejére koronát tesznek, palotába vezetik és díszes trónra ültetik.