Ha ezt a címet olvassuk, szinte azonnal arra a népszerű sztereotípiára gondolunk, hogy a digitális könyvtárban már nincs is szükség könyvtárosokra és kissé összeszorul a gyomrunk, amikor a kedvenc könyvtárosunkra gondolunk. Ezzel szemben a fogalom – furcsa módon – egyáltalán nem a digitális könyvtárakról, hanem éppen az éjjel-nappal nyitva tartó, valójában a megszokott létszámmal bíró intézményekre utal.
Hogy is van ez? Az angol szakirodalomban a személyzet nélküli könyvtár (Staffless library) és a nyitott könyvtár (Open library) fogalma egyaránt használatos, ezeket gyakorlatilag szinonimaként használják. Ezek teljesen hagyományos könyvtárak, amelyek azonban a nyitva tartási időn túl is lehetőséget adnak arra, hogy az állományt vagy annak egy részét használják az olvasók. Sokkal pontosabb tehát személyzet nélküli órákról beszélni, hiszen a fogalom elsősorban a nyitvatartás – könyvtárosok munkaidején túli – kiterjesztéséről, és nem új intézmények felállításáról, pláne nem a könyvtárosok leépítéséről szól.
Ezekben az időszakokban a könyvtár ajtaja zárva van, de – hasonlóan az ATM-ekhez hozzáférést kínáló bankfiókokhoz – azonosítást követően a beiratkozott olvasók a kártyájuk beolvasását követően bemehetnek és ott majdnem minden szolgáltatáshoz hozzáférhetnek, csak azokhoz nem, amelyek bármilyen formában a személyzet közreműködését kívánná meg. Ki lehet kölcsönözni a szabadpolcos állományrészből származó dokumentumokat, helyben olvashatók a folyóiratok, napilapok, használhatók az olvasói számítógépek, a könyvtári terekben le lehet ülni tanulni, olvasgatni, vagy a fotelokban beszélgetni.
A legfőbb különbség, hogy a munkatársak közül senki nincs az épületben, illetve, hogy a személyzet irodái, valamint azok a helyiségek, amelyekbe csak az intézmény dolgozói mehetnek be (pl. raktárak, konyha) zárva vannak. A legtöbb személyzet nélküli könyvtárban elhelyeztek egy segélyhívó telefont, amely egy másik könyvtárban csörög, ha a használók közül bárki bármi rendellenességet tapasztalna a látogatása során. Az épületben zajló eseményeket egy kamerarendszer rögzíti, amely visszatartó erő lehet a károkozással szemben és, hogy a könyvtár bűncselekmények helyszínévé váljon. A rendőrség szintén tud róla, hogy az intézmény a normál nyitvatartási időn túl is üzemel, így fel vannak készülve egy esetleges beavatkozásra, amennyiben erre szükség lenne.
A jelenlegi személyzet nélküli könyvtárak közvetlen előképe a tokiói metróhálózatban létesített 14 könyvtári egység volt, ahol a jelen lévő könyvtári állományból lehetett kölcsönözni a nap 24 órájában. Ebben a projektben már túlzottan építettek a Japánban meglévő magas szintű közbizalomra, és a használókat mindenféle azonosítás nélkül engedték a könyvek közelébe. Mivel mindenhol akadnak, akik nem képesek élni a szabadsággal, nagyon gyorsan erodálódott az állomány.
Kína: a Kaohsziungi Városi Könyvtár mini önkiszolgáló könyvtára a metróállomáson
Sanghajban ugyanígy a metróhálózatban állítottak fel könyvtári egységeket. Ott egy hónap alatt egynegyedével csökkent az állomány a lopások miatt. Tajpejben ezt követően a modellt kibővítették egy lopásgátló rendszerrel. Amennyiben valaki nem kölcsönözte ki a könyvet, hanem egész egyszerűen megpróbálta ellopni, azokra a rendszer rázárta a könyvtári egység bejáratát. A probléma ezzel az volt, hogy nem csak a tolvaj, de a többi használó is bent ragadt a személyzet kiérkezéséig. Ezek a modellek így nem tudtak elterjedni.
Tajpej: Kártyás beléptetés a könyvtár bejáratánál
Az első – napjainkban használatos értelemben vett – személyzet nélküli könyvtár Szingapúrban nyílt 2002 decemberében egy plázában, az első ilyen európai kezdeményezést pedig Dániában indították 2004-ben. Gjernben nyílt meg és olyannyira sikeres lett, hogy Dániában azóta közel 300 ilyen szolgáltatóhely létesült. Ma már a legtöbb dán településen előfordulnak személyzet nélküli órákat is kínáló könyvtárak.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy nem történnek-e rongálások. Az igazság az, hogy volt rá példa, hogy fiatalokból álló banda behatolt egy személyzet nélküli könyvtárba, de köszönhetően a kamerarendszernek és a hatóság közbelépésének a tettesek már másnap rendőrkézre kerültek.
És hogy mennyire lettek sikeresek ezek a könyvtárak? A kutatások szerint egyes használók kifejezetten előnyben részesítik a személyzet nélküli órákat, ami részben érthető is, hiszen a könyvek közötti böngészés személyes élményét sokan nem szeretik másokkal is megosztani.
