Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program - EISZ egy konzorcium, amelynek feladata a magyar felsőoktatási és kutatóintézmények számára koordinálni és biztosítani az online adatbázisok elérhetőségét.
Feladatai:
Az EISZ előfizetői megállapodásokat köt az online adatbázisokat szolgáltató kiadókkal és a programban részt vevő magyar intézmények az EISZ-en keresztül előfizethetnek az általuk kiválasztott adatbázisokra. Olyan neves kiadókkal áll szerződésben, mint az Elsevier, a Springer, az EBSCO, a Wiley, a ProQuest, a De Gruyter és számos magyar kiadóval is, köztük az Akadémiai Kiadóval. A konzoricumban 2019-ben 246 intézmény vett részt, amelyből 25 határon túli magyar intézmény volt. A résztvevők között megtalálhatók főiskolák, egyetemek, kutatóintézetek, szakkönyvtárak, közkönyvtárak, levéltárak, múzeumok, államigazgatási és egészségügyi intézmények, illetve nonprofit kutatóintézetek is. Az online szakirodalom biztosítása mellett az EISZ feladatai között szerepel a publikációs tevékenység támogatása is.
Az EISZ elkötelezett a nyílt hozzáférésű (open access) publikálás népszerűsítése mellett, ezért olyan open access megállapodásokat kötött a kiadókkal, amelyek lehetővé teszik, hogy az előfizető intézmények a kiadó folyóirataiban ingyenesen publikálják tanulmányaikat. Az open access publikálásra való átállás új lehetőségeket biztosít a publikációs tevékenységben és egy fentartható finanszírozási modellt hoz létre. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a folyóiratok előfizetési díja, amely hátrányosan érintette a könyvtárakat és az intézményeket. Az open accessre való átállás megvalósulása a jelenlegi feltételek megtartásával is nagymértékű költségmegtakarítást eredményezhetne a magyar kutatói közösségnek.
Az EISZ fejleszti és üzemelteti a COMPASS adatbázist, amely a Magyarországon elérhető elektronikus tudományos tartalmak új keresőfelülete. A felhasználók tájékozódhatnak arról, hogy az országban egy-egy cikk, folyóirat, könyv vagy adatbázis melyik intézményben érhető el online módon.
Az EISZ megalakulása óta (2001) intézi az adatbázisok beszerzését, 2019-ben már közel 60 adatbázis volt elérhető az intézmények számára. 2012 óta a program a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának szervezetén belül működik, 2019 óta már az Akadémiai Könyvtár önálló igazgatóságaként végzi feladatait. A nemzeti program központi költségvetését pályázati keretben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) biztosítja, a programban részt vevő intézmények önrész hozzájárulásával férhetnek hozzá az adatbázisokhoz.
