A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny az egyetlen könyvtárhasználati területen működő országos tehetséggondozó tanulmányi verseny. Döntőjének időpontja hagyományosan április. A jelen karanténhelyzetben a szervező, vagyis az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) úgy döntött, hogy más versenyektől eltérően itt a döntő nem marad el, hanem online kerül megrendezésre.
1. A megrendezés okai
A döntést az alábbi érvek támogatták:
-
a diákok megnyerték ezt a lehetőséget, így nem szerettünk volna az eddigi írásbeli eredmények alapján eredményt hirdetni,
-
a szervezés is bonyodalmakat okozna, hiszen az őszre halasztás a következő tanévi versennyel való párhuzamosság és egyes diákok iskolaváltása miatt újabb kérdéseket vetne fel,
-
és hát érdekelnek is minket az előző fordulókban kiemelkedő eredményt elért tanulók.
A Bod-döntő lényege már hosszú évek óta, hogy a versenyzők feladatmegoldását is figyeli a zsűri folyamatosan, mert az értékelésbe a megoldáson túl az információval való munkafolyamat is beleszámít . Sőt, az a hangsúlyosabb: hogyan keres, hogyan tájékozódik a könyvtári térben, s hogyan használja a rendelkezésére álló forrásokat...
A döntőnek ezt az elemét tartjuk a legfontosabbnak és ezt online is megvalósíthatónak látjuk.
2. Az online döntő formája
- A döntőkön eddig a diákok párhuzamosan dolgoztak egy könyvtári térben, mindenki számára biztosított számítógéppel egy megadott feladatleírás alapján egy miniprojekten kb. egy órát.
-
A feladatmegoldás közben a diákokat egy-egy zsűritag folyamatosan követte, jegyzetelte, értékelte az egyes szakaszokban végzett munkát. Eközben ők nem kommunikáltak, a zsűritag csak megfigyelő volt.
-
A rendelkezésre álló idő végén minden diák beszámolóját egyesével meghallgatta a zsűri.
-
Ennek megfelelően az összpontszám három részből állt: munkafolyamat + szóbeli beszámoló + elkészült munka.
A fent ismertetett logika megtartásával alakítottuk ki az új helyzetre az online döntőt is.
Ennek jellemzői:
-
a diákokat egyesével hívja be a zsűri,
-
a versenyző ekkor kapja meg linkként a feladatlapot is egy megosztott fájlban,
-
a diák a zsűrivel megosztja a képernyőjét, így a zsűri látja milyen forrásokkal, hogyan dolgozik,
-
a diáknak a feladatlapot hangosan gondolkodva kell megoldania, mert a zsűri közben arra figyel, hogyan dolgozik, és ebben az indokok fontosak, hiszen a megoldáshoz több úton is el lehet jutni.
Az online forma megfelel a döntő eddigi munkamódszerének, bár a feladat nem projektszerű, hiszen az egy diákra jutó idő kb. 15 perc.
Ez idő alatt egy szituációhoz kapcsolódó, 2-3 problémából álló kérdéssorozatot kell megoldani. Ezeket úgy állítottuk össze, hogy mindenképpen kelljen könyvtári katalógust használni, de emellett az internetes kereső és bármilyen más adatbázis is a rendelkezésükre áll - ahogy az eddigi döntőkön is.
Az egyetlen, ami kimarad, az a nyomtatott források használata.
Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a döntőkön ez a lehetőség mindinkább háttérbe szorult, bár a lehetőség fennállt a diákok elsősorban a feladat kényszerítő jellege miatt használták ezeket.
3. A technikai, módszertani feltételek, részletek
A fent leírt formához a technikai, módszertani feltételeket is alaposan át kellett gondolni.
Az alábbiakat ítéltük szükségesnek:
a) Online felület a kapcsolathoz
Kell egy olyan alkalmazás, amelyben lehet egyszerre több személynek beszélgetni és képernyőt megosztani.
Lehetőleg a diákok által is ismert legyen, ne kelljen újabb programokat telepíteni.
Felmerültek a kifejezetten videókonferenciát biztosító szoftverek, de végül egy egyszerűbbet, egy csevegőszolgáltatást, konkrétan a Google Hangouts-ot választottuk.
Előnyök
-
A kezelőfelület egyszerű. Ez abból is adódik, hogy kevés beállítási lehetőség van, így nincs mi között elveszni.
-
Elmenthető csevegőcsoportok vannak. Vagyis előre összeállíthatók a hívások (diák + zsűri + könyvtárostanár). A döntőn már csak hívni kell.
Hátrányok
-
A képernyő megosztása közben nem tud videóképet is megosztani.
Vagyis: vagy a diákot látjuk vagy a képernyőjét.
-
-
A képernyő a fontos igazán, és vannak is diákok, akiknek nincs is kamerájuk, vagyis a szolgáltatástól függetlenül sem tudnak videóképet adni.
-
A Hangouts meghívókat, melyek a kapcsolatteremtéshez szükségesek, nehéz megtalálni az alkalmazáson belül, a rendszer nem értesít róluk.
-
A próbahívásokon az is kiderült, hogy a képernyőmegosztás a Chrome alapú alkalmazásokban működik, a többi böngészőnél problémák adódnak.
b) Segédlet
Részletes segédletet készítettünk arról, hogy formailag és tartalmilag mit várunk, mit tanácsolunk.
Például:
- hogyan kell Hangouts-meghívót elfogadni,
-
figyeljen arra, hogy a teljes asztalát látni fogjuk, lehetőleg ne mutasson személyes tartalmat, pl. a levelezőjét,
-
több böngészőablakkal kell dolgozni,
-
hangosan kell gondolkodni, mondani kell mit, miért kattint, ír...
c) Feladatlap
Az online feladatlapot előre, névre szólóan el kell menteni, a linkjeit külön táblázatba kell gyűjteni, hogy gyorsan és pontosan legyen küldhető.
A felelet végeztével rögtön le kell menteni a zsűri számítógépére a feladatlapot, hiszen a link a diáknál megmarad, akár tovább is dolgozhat benne.
A szóbelik után viszont a zsűrinek a konkrét beírt válaszokat is értékelni kell.
d) A zsűri munkakörnyezete
Egy online pontozótáblázatot szerkesztettünk, melyben a zsűri dolgozik.
Ezt eddig is használtunk a döntőkön, ez nem újdonság.
Egy táblázat, több munkalappal, mely az egyiken összesíti is az eredményt és melyből később a szöveges értékelést is tartalmazó egyéni visszajelzések generálhatók.
Ebben a táblázatban külön cella van az előre megadott értékelési szempontok pontszámainak és a szöveges megjegyzéseknek.
Ennek megfelelően a zsűrinek látnia kell a videóhívás ablakát nagyban, hogy jól lássa a diák osztott képernyőjén a betűket is.
Emellett a pontozótáblát is nagyban kell látnia, hogy azt könnyen ki tudja tölteni. Ehhez ideális helyzetben egy számítógép kell két képernyővel.
Ezzel nem minden zsűritag rendelkezik, így több megoldás született:
-
van aki két laptoppal oldja meg, vagyis az egyiken a csevegésbe jelentkezik be, a másikon a pontozótáblába. Ez működik a laptop + tablet kombinációval is.
-
van aki viszont inkább kinyomtatja és kitölti a táblázatot és majd utólag begépeli a pontokat.
e) A hívások menedzselése
Mivel nem vagyunk egy térben, az események menedzselését is át kellett gondolni.
Ezt az az alábbiakszerint oldottuk meg:
-
egy előzetesen elkészített időterv. Ez egy megosztott fájl, amit minden résztvevő lát. Ebben szerepelnek a versenyzők, a hívás tervezett időpontja és egy üres oszlop, arra, hogy beírjuk, hogy a tényleges időre mi várható. Itt jelöljük, ha valaki végzett, ha csúszás van… Ide megjegyzés funkcióval a résztvevők is jelezhetik, ha problémájuk van.
-
Egy szervezői táblázat, ebben szerepel a versenyző neve, feladatlapjának linkje és vész esetére a diák telefonszáma. Fontos, hogy adatvédelmi okokból és a verseny tisztasága miatt ezt csak a szervező látja, nem megosztott fájl.
-
Előre beállított csevegőcsoportok sorszámmal hogy segítse a majdani hívást. Hozzá kell adni az adott feleletben érintett személyeket.
-
A dokumentáció és a sajtóvisszhang érdekében képek is készülnek, a fotózás tényét a a szervező előre jelzi.
Vagyis a versenyszervező a következő ablakokkal dolgozik párhuzamosan:
-
időterv,
-
szervezői táblázat a belső információkkal,
-
csevegőablak,
-
képszerkesztő alkalmazás, melybe a verseny alatt készített képernyőképek elmenthetők,
-
a versenyző feladatlapja, hogy a felelet végén rögtön lementhető legyen.
Próbahívás
A terv alaposnak tűnt, de így sem mertünk mindent a nagy napra hagyni. A döntő előtt egy héttel próbahívást szerveztünk, ez zajlott le 2020. április 20-21-én. Ez fontos és jó döntés volt, mert így kiderült, hogy bizonyos böngészőkkel nem megy minden funkció, rájöttek a diákok, hogy hogyan kell engedélyezniük a hangjukat és képüket a saját gépükön...
A próbahívásra a felkészítő könyvtárostanárt is behívtuk, hogy lássa a munkaformát, és hogy őt is megismerjük. A 10 perces hívás alatt a beállítások után bemutatkozott a zsűri, a könyvtárostanár és a diák is. Ezután a egy rövid feladatot is meg kellett oldani, így arra nézve is adtunk tanácsokat, hogyan és miről beszéljen majd a döntő alatt. Ez is nagyon hasznosnak bizonyult, mert a hangosan gondolkodás egy sajátos gondolkodási forma, amit a diákoknak érdemes volt kipróbálni a versenyhelyzet előtt.
A teszthívás feladatlapja nagyon egyszerű feladatot tartalmazott.
(Ezúton is elnézést kérünk, a dorogi városi könyvtártól, hogy fals statisztikát generáltunk... 24 diák kereste lázasan Stephen Hawking Rövid válaszok a nagy kérdésekre c. művét. :) )
Mindezen előkészületek, a sikeres próbahívások után is nagy izgalommal várjuk a jövő heti döntőt!
Bővebb és aktuális információk a verseny honlapján: http://www.opkm.hu/Bod_verseny