Könyvtárhasználati Verseny online?

Könyvtárhasználati Verseny online?

2020. április 23. 08:00

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny az egyetlen könyvtárhasználati területen működő  országos tehetséggondozó tanulmányi verseny. Döntőjének időpontja hagyományosan április. A jelen karanténhelyzetben a szervező, vagyis az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) úgy döntött, hogy más versenyektől eltérően itt a döntő nem marad el, hanem online kerül megrendezésre.

1. A megrendezés okai

A döntést az alábbi érvek támogatták:

  • a diákok megnyerték ezt a lehetőséget, így nem szerettünk volna az eddigi írásbeli eredmények alapján eredményt hirdetni,

  • a szervezés is bonyodalmakat okozna, hiszen az őszre halasztás a következő tanévi versennyel való párhuzamosság és egyes diákok iskolaváltása miatt újabb kérdéseket vetne fel,

  • és hát érdekelnek is minket az előző fordulókban kiemelkedő eredményt elért tanulók.

A Bod-döntő lényege már hosszú évek óta, hogy a versenyzők feladatmegoldását is figyeli a zsűri folyamatosan, mert az értékelésbe a megoldáson túl az információval való munkafolyamat is beleszámít . Sőt, az a hangsúlyosabb: hogyan keres, hogyan tájékozódik a könyvtári térben, s hogyan használja a rendelkezésére álló forrásokat... 

A döntőnek ezt az elemét tartjuk a legfontosabbnak és ezt online is megvalósíthatónak látjuk.

2. Az online döntő formája

  • A döntőkön eddig a diákok párhuzamosan dolgoztak egy könyvtári térben, mindenki számára biztosított számítógéppel egy megadott feladatleírás alapján egy miniprojekten kb. egy órát. 
  • A feladatmegoldás közben a diákokat egy-egy zsűritag folyamatosan követte, jegyzetelte, értékelte az egyes szakaszokban végzett munkát. Eközben ők nem kommunikáltak, a zsűritag csak megfigyelő volt. 

  • A rendelkezésre álló idő végén minden diák beszámolóját egyesével meghallgatta a zsűri. 

  • Ennek megfelelően az összpontszám három részből állt: munkafolyamat + szóbeli beszámoló + elkészült munka.

A fent ismertetett logika megtartásával alakítottuk ki az új helyzetre az online döntőt is. 

Ennek jellemzői:

  • a diákokat egyesével hívja be a zsűri,

  • a versenyző ekkor kapja meg linkként a feladatlapot is egy megosztott fájlban,

  • a diák a zsűrivel megosztja a képernyőjét, így a zsűri látja milyen forrásokkal, hogyan dolgozik,

  • a diáknak a feladatlapot hangosan gondolkodva kell megoldania, mert a zsűri közben arra figyel, hogyan dolgozik, és ebben az indokok fontosak, hiszen a megoldáshoz több úton is el lehet jutni.

Az online forma megfelel a döntő eddigi munkamódszerének, bár a feladat nem projektszerű, hiszen az egy diákra jutó idő kb. 15 perc. 

Ez idő alatt egy szituációhoz kapcsolódó, 2-3 problémából álló kérdéssorozatot kell megoldani. Ezeket úgy állítottuk össze, hogy mindenképpen kelljen könyvtári katalógust használni, de emellett az internetes kereső és bármilyen más adatbázis is a rendelkezésükre áll - ahogy az eddigi döntőkön is. 

Az egyetlen, ami kimarad, az a nyomtatott források használata. 

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a döntőkön ez a lehetőség mindinkább háttérbe szorult, bár a lehetőség fennállt  a diákok elsősorban a feladat kényszerítő jellege miatt használták ezeket.

3. A technikai, módszertani feltételek, részletek

A fent leírt formához a technikai, módszertani feltételeket is alaposan át kellett gondolni. 

Az alábbiakat ítéltük szükségesnek:

a) Online felület a kapcsolathoz

Kell egy olyan alkalmazás, amelyben lehet egyszerre több személynek beszélgetni és képernyőt megosztani. 

Lehetőleg a diákok által is ismert legyen, ne kelljen újabb programokat telepíteni. 

Felmerültek a kifejezetten videókonferenciát biztosító szoftverek, de végül egy egyszerűbbet, egy csevegőszolgáltatást, konkrétan a Google Hangouts-ot választottuk.

Előnyök

  • Szinte mindenkinek van Gmail-azonosítója.

    • Ezt előre megkérdeztük és fel is ajánlottuk, hogy akinek nincs, mi regisztrálunk egy ideigleneset. Ezt senki nem igényelte, mert volt nekik.

  • A kezelőfelület egyszerű. Ez abból is adódik, hogy kevés beállítási lehetőség van, így nincs mi között elveszni.

  • Elmenthető csevegőcsoportok vannak. Vagyis előre összeállíthatók a hívások (diák + zsűri + könyvtárostanár). A döntőn már csak hívni kell.

Hátrányok

  • A képernyő megosztása közben nem tud videóképet is megosztani. 
    Vagyis: vagy a diákot látjuk vagy a képernyőjét.

    • A képernyő a fontos igazán, és vannak is diákok, akiknek nincs is kamerájuk, vagyis a szolgáltatástól függetlenül sem tudnak videóképet adni.

  • A Hangouts meghívókat, melyek a kapcsolatteremtéshez szükségesek, nehéz megtalálni az alkalmazáson belül,  a rendszer nem értesít róluk.

  • A próbahívásokon az is kiderült, hogy a képernyőmegosztás a Chrome alapú alkalmazásokban működik, a többi böngészőnél problémák adódnak. 

b) Segédlet

Részletes segédletet készítettünk arról, hogy formailag és tartalmilag mit várunk, mit tanácsolunk.

Például:

  • hogyan kell Hangouts-meghívót elfogadni,
  • figyeljen arra, hogy a teljes asztalát látni fogjuk, lehetőleg ne mutasson személyes tartalmat, pl. a levelezőjét,

  • több böngészőablakkal kell dolgozni,

  • hangosan kell gondolkodni, mondani kell mit, miért kattint, ír...

 

c) Feladatlap

Az online feladatlapot előre, névre szólóan el kell menteni, a linkjeit külön táblázatba kell gyűjteni, hogy gyorsan és pontosan legyen küldhető. 

A felelet végeztével rögtön le kell menteni a zsűri számítógépére a feladatlapot, hiszen a link a diáknál megmarad, akár tovább is dolgozhat benne. 

A szóbelik után viszont a zsűrinek a konkrét beírt válaszokat is értékelni kell.

d) A zsűri munkakörnyezete

Egy online pontozótáblázatot szerkesztettünk, melyben a zsűri dolgozik. 

Ezt eddig is használtunk a döntőkön, ez nem újdonság. 

Egy táblázat, több munkalappal, mely az egyiken összesíti is az eredményt és melyből később a szöveges értékelést is tartalmazó egyéni visszajelzések generálhatók. 

Ebben a táblázatban külön cella van az előre megadott értékelési szempontok pontszámainak és a szöveges megjegyzéseknek.

Ennek megfelelően a zsűrinek látnia kell a videóhívás ablakát nagyban, hogy jól lássa a diák osztott képernyőjén a betűket is. 

Emellett a pontozótáblát is nagyban kell látnia, hogy azt könnyen ki tudja tölteni. Ehhez ideális helyzetben egy számítógép kell két képernyővel. 

Ezzel nem minden zsűritag rendelkezik, így több megoldás született: 

  • van aki két laptoppal oldja meg, vagyis az egyiken a csevegésbe jelentkezik be, a másikon a pontozótáblába. Ez működik a laptop + tablet kombinációval is. 

  • van aki viszont inkább kinyomtatja és kitölti a táblázatot és majd utólag begépeli a pontokat.

e) A hívások menedzselése

Mivel nem vagyunk egy térben, az események menedzselését is át kellett gondolni. 

Ezt az az alábbiakszerint oldottuk meg:

  • egy előzetesen elkészített időterv. Ez egy megosztott fájl, amit minden résztvevő lát. Ebben szerepelnek a versenyzők, a hívás tervezett időpontja és egy üres oszlop, arra, hogy beírjuk, hogy a tényleges időre mi várható. Itt jelöljük, ha valaki végzett, ha csúszás van… Ide megjegyzés funkcióval a résztvevők is jelezhetik, ha problémájuk van. 

  • Egy szervezői táblázat, ebben szerepel a versenyző neve, feladatlapjának linkje és vész esetére a diák telefonszáma. Fontos, hogy adatvédelmi okokból és a verseny tisztasága miatt ezt csak a szervező látja, nem megosztott fájl.

  • Előre beállított csevegőcsoportok sorszámmal hogy segítse a majdani hívást. Hozzá kell adni az adott feleletben érintett személyeket.

  • A dokumentáció és a sajtóvisszhang érdekében képek is készülnek, a fotózás tényét a a szervező előre jelzi.

Vagyis a versenyszervező a következő ablakokkal dolgozik párhuzamosan:

  • időterv,

  • szervezői táblázat a belső információkkal,

  • csevegőablak,

  • képszerkesztő alkalmazás, melybe a verseny alatt készített képernyőképek elmenthetők,

  • a versenyző feladatlapja, hogy a felelet végén rögtön lementhető legyen.

Próbahívás

A terv alaposnak tűnt, de így sem mertünk mindent a nagy napra hagyni. A döntő előtt egy héttel próbahívást szerveztünk, ez zajlott le 2020. április 20-21-én. Ez fontos és jó döntés volt, mert így kiderült, hogy bizonyos böngészőkkel nem megy minden funkció, rájöttek a diákok, hogy hogyan kell engedélyezniük a hangjukat és képüket a saját gépükön...

A próbahívásra a felkészítő könyvtárostanárt is behívtuk, hogy lássa a munkaformát, és hogy őt is megismerjük. A 10 perces hívás alatt a beállítások után bemutatkozott a zsűri, a könyvtárostanár és a diák is. Ezután a egy rövid feladatot is meg kellett oldani, így arra nézve is adtunk tanácsokat, hogyan és miről beszéljen majd a döntő alatt. Ez is nagyon hasznosnak bizonyult, mert a hangosan gondolkodás egy sajátos gondolkodási forma, amit a diákoknak érdemes volt kipróbálni a versenyhelyzet előtt.

A teszthívás feladatlapja nagyon egyszerű feladatot tartalmazott.
(Ezúton is elnézést kérünk, a dorogi városi könyvtártól, hogy fals statisztikát generáltunk... 24 diák kereste lázasan Stephen Hawking Rövid válaszok a nagy kérdésekre c. művét. :) )

Mindezen előkészületek, a sikeres próbahívások  után is nagy izgalommal várjuk a jövő heti döntőt!

Bővebb és aktuális információk a verseny honlapján: http://www.opkm.hu/Bod_verseny

Képgaléria: 

Írta: Dömsödy Andrea, iskolai könyvtári referens, OPKM

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny döntője 2020. április 27-28-án lesz.
Az eredményekről itt is hírt adunk, a feladatok pedig feltöltés után megtekinthetőek lesznek a verseny feladatbankjában.



Kérdezd
a könyvtárost!