Mi is az a képkönyv vagy silent book?
Amikor szöveg nélküli képkönyvről vagy silent bookról beszélünk, olyan műre gondolunk, amely kizárólag képekkel jelenít meg egy történetet. A képek arra ösztönzik az olvasókat, hogy végiglapozzák az egész könyvet, mert a történet megértéséhez szükséges, hogy az összes képet megnézzék. Felhasználásuknak – bármely életkorban – alapvetően két célja különböztethető meg: a fejlesztő és a terápiás irány. Olvasás- és beszédfejlesztési céllal használják az oktatásban, de a képkönyvek emellett ismeretátadásra is alkalmasak. Terápiás céllal a fogyatékos, tanulási vagy egyéb nehézségekkel küzdők fejlesztésére, segítésére használható, a megfelelő szaktudás birtokában.
Hogyan működik?
A képkönyvek feldolgozhatók egyénileg, párban vagy kis létszámú csoportban, és elsődlegesen megfigyelésre, vizuális elmélyülésre késztetik az olvasót. Az egyéni feldolgozás során a hangsúly a fantázia használatára és a gondolkodás elindulására helyeződik, a párban történő olvasás során pedig az interakcióra, mert a párnak meg kell nyílnia egymás felé, fel kell vállalniuk a gondolataikat, véleményüket.
Szülőként, gyermekünkkel együtt olvasva megteremti annak lehetőségét, hogy a képek alapján többféle módon meséljük el a történetet. Közben megállhatunk, beszélgethetünk a képekről, így közösen szőhetjük tovább a cselekmény szálait, mialatt sokat megtudhatunk gyermekünkről és saját magunkról is. A kitalált történet hangos mesélésével mindkét fél fantáziája, improvizációs készsége, beleérző képessége fejlődik, valamint a beszéd is kifinomultabbá válik. Mindezeken túl pedig a gyerekek biztosabb alapot kapnak a későbbi olvasástanuláshoz.
A csoportos feldolgozás ugyancsak egy interakció, de ebben az esetben már több nézőpont ütközhet, és sokféle tudás adódhat össze, valamint kialakulhat a résztvevők között az összetartozás élménye vagy akár konfliktus is. Sok képkönyv komoly és elvont kérdéseket, érzelmeket dolgoz fel, ezért nagyon fontos szerepet tölt be a foglalkozás vezetője, aki lehet pedagógus, könyvtáros vagy bármilyen segítő foglalkozást végző személy. Kiegyensúlyozott, nyugodt, bizalmi légkört kell kialakítania, ahol mindenki szabadon és bátran elmondhatja, amit gondol vagy érez. Képesnek kell lennie megszólítani a résztvevők mindegyikét, irányítani a beszélgetést.
Milyet válasszunk?
A segítő személyén túl fontos szerepe van a képkönyv kiválasztásának is, mert nem mindegy, hogy milyen módon szeretnénk azt feldolgozni. Az egyik fő szempont, hogy a mű kielégítse a célcsoport, az adott korosztály kíváncsiságát. Például óvodásoknak és alsó tagozatos gyerekeknek érdemes egyszerű cselekményű, kevéssé bonyolult témákat bemutató képkönyveket választani, a nagyobbakkal már részletesebb, sokrétű üzenetet hordozó képeket tartalmazó könyvekkel is próbálkozhatunk. Lényeges az is, hogy a műnek legyen megfelelő esztétikai értéke, és adjon teret az egyéni kibontakozásra, valamint közvetítsen olyan egyértelmű üzenetet, amelyet meg kell fejteni, amelyet lehet egyénileg értelmezni.
A jelenlegi cikkhez forrásként felhasznált, Goda Beatrix és Péterfi Rita által szerkesztett Szöveg nélküli képkönyvek – Elmélet és gyakorlat című, 2021-ben megjelent kötetben életkor szerinti ajánló is található, amelyet iránytűként használhatunk a képkönyvek felfedezéséhez. A kötet elektronikus formában elérhető az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum honlapján: https://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=611
További források:
https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/szoveg-nelkuli-kepkonyvek-alkalmazasa-konyves-foglalkozasokon
http://ki2.oszk.hu/3k/2019/09/a-%E2%80%9Esilent-book%E2%80%9D-alkalmazasanak-lehetosegei-konyvtari-foglalkozasokon/
https://wmn.hu/kult/54634-konyv-szoveg-nelkul--a-silent-book-csak-kepekkel-mesel
