Hogyan válhatnak a gyerekeink olvasóvá? Mi az, ami miatt inkább egy könyvet választanak majd a telefonjuk helyett? Mi tetszik egy gyereknek, és milyen könyvet választ neki a szülő? A hatalmas kínálatban jobbnál jobb gyermek- és ifjúsági könyveket találunk, ennek ellenére ezek a kérdések nagy fejtörést okoznak a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt. Seres Gerda műsorvezető ezekre a kérdésekre kereste a választ, amikor a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalomról beszélgetett Ruff Orsolyával és Jeney Zoltánnal.
Forrás: Könyvtámasz – Libri podcastepizód #18;
Ruff Orsolya első ifjúsági regénye 2018-ban, A Zöld macska titka címmel jelent meg, és 2021-ben adták ki a Volt egy ház című művét, amiért Az Év Ifjúsági Írója Díjra jelölték. A 2023-as könyvhéten újabb regénnyel jelentkezett: Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás.
Jeney Zoltán első regényét 2012-ben adták ki, Rév Fülöp címmel, ami később trilógiává bővült. 2022-ben jelent meg a Balatoni kacsavész című regénye, amiért megkapta Az Év Gyerekkönyv Írója Díjat a 6–12 éves korú gyerekeknek szóló könyvek kategóriájában.
Miért kell bármit elolvasni, ha megnézhetjük filmen is? – kérdezte egyszer a műsorvezetőt ötéves gyermeke, és most ő is feltette ezt a kérdést a vendégeinek, mert kíváncsi volt, mit felelnének erre.
Ruff Orsolya szerint minden gyerek életében van egy olyan könyv, ami majd a belépője lesz az olvasás világába, de nagy kérdés, hogy megtaláljuk-e ezt a könyvet, hogyan találhatunk rá, és szülőként merre induljunk el? A kínálat óriási, és Orsolya arra biztatott minden szülőt, hogy kísérletezzenek bátran: egyik könyvet a másik után sorban vegyék le a polcról, és előbb-utóbb rábukkannak a megfelelőre. Akár a képregény is lehet belépő az olvasás világába, mert a vizualitás sokat segít a kisgyerekeknek. Később innen indulhatnak olyan könyvek felé, ahol kevesebb a kép, több a szöveg, és ez vezet tovább abba az irányba, ahol már önállóan válogathatnak a kínálatból.
Jeney Zoltán elmondta, hogy az olvasás nehezebben tanulható befogadás, mint a filmnézés, ezért nagyobb az esély, hogy olvasóvá válik a gyerekünk, ha mi, szülők elkezdünk neki olvasni, és nem a képernyő elé ültetjük. A mintakövetés is működhet: ha a gyerek látja, hogy mi is olvasunk, ő is könnyebben kézbe veszi a könyveket. Viszont ha nem látja azt, hogy mi el tudunk merülni egy papírra írt szövegben, nem fogja érteni, hogy neki miért kellene. Az olvasás legnehezebb része az intellektuális munka. Az írott szöveget képpé kell formálni a fejünkben, és csak akkor lehet meggyőzni róla a gyerekeket, hogy ez jó, ha már túl vannak a kezdeti nehézségeken, és folyékonyan olvasnak. Az írott szöveg olyan médium, amellyel átérezhetjük azt, amit a könyvbéli karakter érez. Ezt egy rajzfilm nagyon nehezen tudja megoldani.
A riportalanyok kiemelték a mindennapi esti olvasás fontosságát. Ez a közös tevékenység erős érzelmi buborékot képes építeni szülő és gyermeke közé, és segíthet abban, hogy aztán önállóan olvassanak tovább. Sok szülő felhagy ezzel a szokással, amikor a gyereke megtanul önállóan olvasni, miközben lehetne folytatni úgy, hogy a gyereknek van mellette saját olvasmánya is. Sőt, a kamasz vagy felnőtt korú gyerekeinknek is felolvashatunk részleteket egy általunk jónak tartott szövegből vagy versből, mert otthonos légkört teremtünk vele, közös beszélgetéseket indíthatunk általa.
A műsorban beszélgettek a könyvek korosztályi besorolásáról is, ami elsősorban a felnőtteknek segítség, mert a gyerekek általában a korosztályuk feletti és alatti könyveket is olvassák, rugalmasan állnak hozzá az életkori besoroláshoz. Sajnos sok szülő úgy vásárol gyermek- és ifjúsági könyvet, hogy előtte nem kérdezi meg róla azt, akinek szánja. Elterjedt nézet, hogy az a jó gyerekkönyv, ami a felnőtteknél is működik. Ez azért lehetséges, mert azon túl, hogy a gyereknek megvannak az életkori sajátosságaik, nem kell azokhoz túlságosan leegyszerűsíteni a történetet és a nyelvezetet.
A kiskamaszok igényei változnak a leginkább. Jellemző rájuk, hogy önállóbban szeretnék eltölteni a szabadidejüket, rengeteg inger éri őket, ezért nagy a kihívás: olyan alternatívát nyújtson a könyv, hogy ne a videójátékot válasszák helyette. Ebben a korban megjelenik a felnőtté válás igénye, mellőzik a gyerekkönyveket, sokszor cikinek tartják. Mégis hogyan lehet rávenni őket az olvasásra? Ami biztos: nem úgy, hogy elvesszük tőlük a videójátékot. Szülőként és pedagógusként is tanúsítsunk türelmet, mert az erőszakosság nem fog működni. A tiniknél ez a dacoskodás, az ellenállás, a jó tanácsok megtagadásának időszaka. Kicsit hagyjuk őket a számítógéppel foglalkozni, aztán ha már eleget ültek előtte, menjünk ki velük a szabadba, vigyünk magunkkal egy könyvet is, és töltsük együtt az időnket!
