Virtuális kiállítás

1833. február 15-én múlt 175 éve, hogy mai tudásunk szerint Kassán először bemutatták Katona József Bánk bánját. A mű rögös utat járt be, míg az ősbemutatóra sor került – szerzője ekkor már csaknem 3 éve a sírban pihent – s további színpadi életét is állandó, meg-megújuló viták kereszttüzében élte.

Diskay Lenke költők, írók, képzőművészek, szakírók, ex libris gyűjtők, zenészek és természettudósok ex libriseit gyűjtötte. Az ő hagyatékából készített virtuális kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár.

„Joseph Haydn (1732–1809) osztrák zeneszerző, a Mozart és Beethoven nevével fémjelzett bécsi klasszika harmadik óriása” – valami ilyesfélét tanultunk iskoláskorunkban, s olvashatunk a legtöbb lexikonban. Mégis, Haydn kicsit a miénk, magyaroké is.

Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg.

Mikoviny Sámuel 1698-ban a Nógrád megyei Ábelfalván született, evangélikus kisnemesi családban. Gyermekkorát felvidéki településeken töltötte, ahol apja evangélikus lelkészként dolgozott. 1718–1721 között a pozsonyi evangélikus líceumban tanult, ahol többek között Bél Mátyás is tanított. Beer Frigyes Vilmos (1691–1774) rektor 1721.

Az Országos Széchényi Könyvtár a 2011-es Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából rendezett kiállításával MIROSLAV KRLEŽA (1893–1981) halálának közelgő harmincadik évfordulója előtt tisztelgett. A könyvtár Nemzeti Ereklye Kiállítóterében bemutatott tárlat ünnepélyes keretek között nyílt meg 2011. március 23-án, és 2011. június 30-ig várta a látogatókat.

A virtuális kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának azonos című kamarakiállítása alapján készült, melynek megnyitására a Magyar Tudomány Hetének rendezvényeként került sor 2011. november 9-én.

Az Országos Széchényi Könyvtár Weöres Sándor születésének 100. évfordulójára emlékező kiállítása (2013. szeptember 17– november 17.) Illés Árpád és Weöres Sándor barátságát, alkotói kapcsolatát mutatta be.

Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) 1802. november 25-én írta alá Bécsben azt az okiratot, mellyel gyűjteményeit – így térképgyűjteményét is – a hazának adományozta. Míg Európa nyugati felén a nemzeti gyűjtemények jobbára királyi és fejedelmi könyvtárakból fejlődtek ki, a kontinens középső részén inkább társadalmi vagy magánkezdeményezésre jöttek létre.

A Tabula Hungariae, másként a Lázár-térkép az első Magyarországot ábrázoló nyomtatott térkép, amelynek 1528-ban kiadott, mai tudásunk szerint egyetlen fennmaradt példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A térkép 2007-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet Listájára.

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában 2014 tavaszán egy addig ismeretlen Mozart-kéziratra bukkant a gyűjtemény vezetője, Dr. Mikusi Balázs. Minthogy a négyoldalnyi töredék Mozart egyik legismertebb művének, a híres „török indulóval” záruló A-dúr szonátának (K. 331) csaknem felét tartalmazza a szerző eredeti lejegyzésében, a felfedezés rendkívüli érdeklődést váltott ki.

Az Európai Unió által finanszírozott  Europeana projekt célja, hogy egy felületen összegyűjtse az „öreg kontinens” digitális kulturális javait. A többmillió tételt tartalmazó gyűjtemény európai levéltárak, múzeumok és könyvtárak digitalizált állományából származik.