Újkor

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található Vörösmarty-kéziratokról és tárgyi emlékekről készült virtuális kiállítás. 

Stein Aurél orientalista, régész-felfedező érdeklődésének középpontjában a Kelet és a Nyugat nagy civilizációinak találkozási pontjai álltak. Neve és munkássága ma már elválaszthatatlan a Selyemút történetétől, amely nem pusztán Kínát a Mediterráneummal összekötő eurázsiai kereskedelmi útvonal volt, hanem eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok és technológiák közvetítő csatornája is. A Kr.

Az MTA Könyvtára Kézirattárának egyik gyöngyszeme ifj. Pápai Páriz Ferenc emlékkönyve, amelyet tulajdonosa másfél évtizedes európai peregrinációjára (1711-1726) vitt magával.

A gyűjtemény bemutatja Thomas Ender (1793-1875) osztrák tájképfestő akvarelljeit, amelyeket az akkori Magyarország északi és északkeleti részein, valamint Galícia hegyeiben festett, a mai Szlovákia, kis részben Lengyelország, Ukrajna és Magyarország területén.

A Selyemút – Kínát a Földközi-tenger mellékével összekötő eurázsiai közlekedési útvonal – nem csupán kereskedelmi célokra szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja is volt. A Kr. e. 2.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 2006-ban, Kőrösi Csoma Sándor születésének 222. évfordulójára készítette ezt a virtuális kiállítást, amely a magyar tibetista életét és munkásságát mutatja be a könyvtár Keleti gyűjteményének digitalizált dokumentumai segítségével.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára értékes Goethe-gyűjteménnyel rendelkezik – benne ritka kéziratokkal, első kiadású könyvekkel, rajzokkal, érmékkel, emléktárgyakkal, képekkel és partitúrákkal. Ezek a Goethe-relikviák részint a Goethe-kultusz becses objektumai, részint pedig a Goethe-filológia fontos segédanyagai.

Kégl Sándor iranista, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1906-tól. A 19. századi magyarországi iranisztika kiemelkedő alakja, a perzsa nyelv és irodalom első hazai egyetemi tanára, a klasszikus és újkori perzsa irodalom kiváló ismerője volt.

Bolyai János a magyar tudomány legnagyobb alakja, sokan azt tartják, ő a geometria Kopernikusza. Az 1831-ben megjelent huszonhat oldalas, röviden Appendix címmel emlegetett művében (mely atyja, Bolyai Farkas kétkötetes monumentális összefoglaló munkája, a Tentamen első kötete appendixeként jelent meg) korszakalkotó eredményt ért el, létrehozta az ún. nemeuklideszi geometriát.

A virtuális kiállítás gróf Teleki Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára alapítójának állít emléket. Az alapító Teleki Józsefet az a meggyőződés vezette, hogy a megszervezendő Tudós Társaságnak nagyobb méretű könyvgyűjteménnyel kell rendelkeznie, ha választott feladatának, a magyar nyelv művelésének meg akar felelni.



Kérdezd
a könyvtárost!