Újkor

Beethoven életében fiatal korától kezdve nagy szerepet játszottak a magyarok. Arisztokratáink már első művének (3 trió zongorára, hegedűre és gordonkára, 1795) előfizetői között szerepelnek.

Egy nép étkezési kultúrája, szokásai, konyhájának fejlődése az adott nép történelmével szorosan összefügg. A honfoglalás előtti korban a vándorlás, az állandó helyváltoztatás speciális konyhát igényelt elődeinktől. A főzéshez bográcsot használtak. A cserépedények megjelenése után főzték és sütötték is a húsokat, és a zsírt is felhasználták.

A kiállításon a látogató nem tételesen összefoglalt orvoslástörténetet talál, hanem a gyógyítással, orvoslással, szülészettel, ápolással, egészséges életmóddal, táplálkozással, gyógytornával, gyógynövényekkel, közegészségüggyel, járványokkal, fürdőkkel és gyógyvizekkel, homeopátiás gyógymódokkal, gyógyszerészettel, kórházépítészettel kapcsolatos muzeális könyveket - tematikus csoportosításban.

„Bolyai az imaginarius mennyiségekrõl, különösen a nem Euklides-féle geometriáról közzétett felfogásával átalakította a mathematika filozófiáját. Ez a két felfogás volt kezdete annak a föllendülésnek, mellyet az analízis és a geometria terén a következõ idõszakban tapasztalunk.

A „természeti tudományok” sorát nehéz röviden összefoglalni. Azonban a történetiséget számításba véve nagy elõrehaladást jelentett, hogy egyre több tudományos elméleti és gyakorlati szakkönyvet fordítottak le, amely nagyban hozzájárult a korszerû tudományos szakszókincs kialakulásához, bõvüléséhez - ugyanakkor még több önálló munka kiadásához is.

Xántus János a XIX. századi utazók egyik jelentős alakja, etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője. A szegedi Somogyi könyvtár virtuális kiállítása a világutazó magyar tudósnak állít emléket.

A BékésWiki, a Békés Megyei Könyvtár helyismereti adatbázisa, melyben Békés megyei vonatkozású tartalmakat (életrajzokat, valamint épített értékeket, emléktáblákat, településeket, intézményeket, egyesületeket bemutató leírásokat) teszünk közzé szócikkek formájában.

Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) orosz zeneszerző munkássága összefonódik a zenei impresszionizmussal, amelynek iskolapéldája az Egy kiállítás képei című műve. "Olyan zenét akarok írni, amely a velejéig művészi. Az én tervem az élet melódiája, nem a klasszicizmusé."  vallotta magáról.

1883 augusztusában Ferenc József azon elhatározásának adott kifejezést, hogy a nagy árvíz utáni rekonstrukció eredményeinek megtekintése végett október hó első felében meglátogatja a várost. A látogatás előkészítésére bizottságot szerveztek. Az ünnepségek megszervezése két hónapon át tartott.

"... a virágzásnak mellőzhetetlen föltétele" - Emlékek a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara múltjából című kiállítással a szegedi Somogyi Könyvtár a szervezet kezdeti időszakának, alapításának állít emléket. A 2010-ben megvalósított kiállítás anyagából készült digitális tartalom. 

„Lángelme volt. És annyi nyoma sem maradt a köztudatban, mint egy faggyúgyertyának” -írta róla Móra Ferenc. Vedres Istvánt, a mérnököt, a gazdát és az írót mutatja be a szegedi Somogyi könyvtár virtuális kiállítása.

Jogforrások