Újkor

A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárából elszármazott és Oroszország által visszaszolgáltatott könyvgyűjtemény az Országos Széchénnyi Könyvtárban.

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án Torinóban.

1833. február 15-én múlt 175 éve, hogy mai tudásunk szerint Kassán először bemutatták Katona József Bánk bánját. A mű rögös utat járt be, míg az ősbemutatóra sor került – szerzője ekkor már csaknem 3 éve a sírban pihent – s további színpadi életét is állandó, meg-megújuló viták kereszttüzében élte.

„Joseph Haydn (1732–1809) osztrák zeneszerző, a Mozart és Beethoven nevével fémjelzett bécsi klasszika harmadik óriása” – valami ilyesfélét tanultunk iskoláskorunkban, s olvashatunk a legtöbb lexikonban. Mégis, Haydn kicsit a miénk, magyaroké is.

Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg.

Mikoviny Sámuel 1698-ban a Nógrád megyei Ábelfalván született, evangélikus kisnemesi családban. Gyermekkorát felvidéki településeken töltötte, ahol apja evangélikus lelkészként dolgozott. 1718–1721 között a pozsonyi evangélikus líceumban tanult, ahol többek között Bél Mátyás is tanított. Beer Frigyes Vilmos (1691–1774) rektor 1721.

Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) 1802. november 25-én írta alá Bécsben azt az okiratot, mellyel gyűjteményeit – így térképgyűjteményét is – a hazának adományozta. Míg Európa nyugati felén a nemzeti gyűjtemények jobbára királyi és fejedelmi könyvtárakból fejlődtek ki, a kontinens középső részén inkább társadalmi vagy magánkezdeményezésre jöttek létre.

A Tabula Hungariae, másként a Lázár-térkép az első Magyarországot ábrázoló nyomtatott térkép, amelynek 1528-ban kiadott, mai tudásunk szerint egyetlen fennmaradt példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A térkép 2007-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet Listájára.

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában 2014 tavaszán egy addig ismeretlen Mozart-kéziratra bukkant a gyűjtemény vezetője, Dr. Mikusi Balázs. Minthogy a négyoldalnyi töredék Mozart egyik legismertebb művének, a híres „török indulóval” záruló A-dúr szonátának (K. 331) csaknem felét tartalmazza a szerző eredeti lejegyzésében, a felfedezés rendkívüli érdeklődést váltott ki.

 A Hungaricana a korábbi, egymástól független, NKA-finanszírozású múzeumi, levéltári és könyvtári digitalizálási programoknak biztosít korszerű közös felületet.

Az Európai Unió által finanszírozott  Europeana projekt célja, hogy egy felületen összegyűjtse az „öreg kontinens” digitális kulturális javait. A többmillió tételt tartalmazó gyűjtemény európai levéltárak, múzeumok és könyvtárak digitalizált állományából származik.

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár üzemeltétésében lévő Nagykar a kanizsai kistérség online helyismereti tudástára. A portál kínálatában megtalálhatjuk a könyvtár rendezvényein készült fotókat, a helyi iskolák régi digitalizált értesítőit, mikrofilmről digitalizált helyi újságokat, helytörténeti segédanyagokat. Egy tematikus oldalon olvashatunk Nagykanizsa időjárásának történetéről.