Virtuális kiállítás

Elgondolkozott már valaha azon, hogy milyen lenne a világ, ha soha senki sem hagyta volna el a születési helyét? Milyen lenne külföldi utazás és letelepedés nélkül? Az évezredek folyamán a migráció számos konkrét változást hozott. A migráció befolyásolja a divatot, a művészeteket és a városokat, amelyek életünk hátterét képezik. Több ezer műalkotást és számos találmányt eredményezett.

1950. május 9-én, a hidegháború által jellemzett nemzetközi helyzetben Robert Schuman nyilatkozata jelentette a közösségi Európa létrejöttéhez vezető első lépést. A francia külügyminiszter új, nemzetek feletti szervezetet kívánt létrehozni annak érdekében, hogy Franciaország és Németország között olyan közös szén- és acélpiac jöjjön létre, amely más európai országok előtt is nyitva áll.

1989. november 9-ről 10-re virradó éjjel sokak számára váratlanul leomlott a berlini fal, és megbukott a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) kommunista kormánya. A hidegháború a végéhez közeledett, ezzel pedig lezárult Európa történelmének egyik meghatározó fejezete.

2021-ben lesz Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének 200. évfordulója. A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár 2020 őszén egy kiállítással emlékezett meg a nagy orosz íróról. Az oldalon a kiállítás online közzétett képei láthatók.

Korának ünnepelt költője volt. Patetikus hangú, hazafias versein nevelkedett a századforduló ifjúsága. Napjainkban inkább műfordítóként tartjuk számon. 1906-ban telepedett le Szentendrén feleségével, Wein Margit operaénekessel, akivel tevékenyen részt vettek a város közéletében. A tematikus oldal a szentendrei költő életművének állított emléket a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye több, jeles kutatóktól, tudósoktól származó kézirategyüttest őriz. A Kelet legkülönbözőbb kultúráit képviselő gazdag állományból kiemelkedik a közel 900 művet számláló török kéziratgyűjtemény, amelynek legnagyobb része Szilágyi Dániel (1831–1885) isztambuli gyűjtéséből származik.

A világhírű keletkutató hagyatékának legbecsesebb részét, a keleti kéziratokat ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye őrzi. Ahogyan Vámbéry munkássága, kérdésfelvetései alapvető irányt szabtak a magyarországi turkológia kibontakozásának, s ezek nélkül e tudományág bizonyára nem nyerte volna el napjainkra kiformálódott karakterét, a magyar keletkutatás alapkönyvtáraként

A honlap célja kiindulópontot nyújtani a hazánkban némiképp elfeledett Ibrahim Müteferrikának és munkásságának megismeréséhez, illetve ráirányítani a figyelmet a török nyomdaalapítás egyetemes kultúrtörténeti jelentőségére. 300 évvel ezelőtt, 1710-ben készült Ibrahim Müteferrika egyetlen fennmaradt kézirata.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található Vörösmarty-kéziratokról és tárgyi emlékekről készült virtuális kiállítás. 

Kaufmann Dávid műveinek – nem teljes – bibliográfiája 546 tételből áll, amelyek közül a legelső 1872-ből származik. Fontosabb tanulmányait halála után három kötetben adták ki újra. Mintegy 12 önálló főművet alkotott. Működése igen szerteágazó, számos egymással nem mindig kapcsolatban álló területet ölel föl. Érdeklődésének a középpontjában a zsidó vallásfilozófia állott.

A Mátyás király dicső tetteiről írott corvina (1473-75 k.) internetes facsimile kiadása Ábel Jenő latin átírásával (1880) és Kazinczy Gábor magyar fordításával (1863) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának gondozásában.

Stein Aurél orientalista, régész-felfedező érdeklődésének középpontjában a Kelet és a Nyugat nagy civilizációinak találkozási pontjai álltak. Neve és munkássága ma már elválaszthatatlan a Selyemút történetétől, amely nem pusztán Kínát a Mediterráneummal összekötő eurázsiai kereskedelmi útvonal volt, hanem eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok és technológiák közvetítő csatornája is. A Kr.



Kérdezd
a könyvtárost!