fiúknak és lányoknak

A meseregény klasszikusai közül Lewis Carroll remeke áll a legközelebb Páskándi művéhez. Akárcsak annak mesehőse, Alice, bámulva Csodaországban az elképesztően és magától értetődően furcsa dolgokon, a történetbeli Penyige Pál és Derelye Borbála sem tehet mást.

Kengah, a fiatal ezüstsirály egy baleset következtében életét veszti. Mielőtt meghal, még rábízza tojását a nagy, kövér macskára, Zorbászra. Arra kéri a kandúrt, hogy költse ki a tojást és tanítsa meg repülni fiókáját. A melegszívű, becsületes macska szavát adja, de a nem mindennapi feladat meghaladja az erejét.

Bár Bosnyák Viktória mesekönyvet írt, nem titkolt szándéka azonban az volt, hogy a helyesírás útvesztőiben kalauzolja a kisiskolásokat. Mosó Masa mosodáján és a Gőgös Gúnár Gedeonon már felnőtt néhány nemzedék, így talán érdemes azon elgondolkodni, hogy frissíteni kellene az e témában preferált könyvek körét.

A középkorban, Németország közepén volt egy város, Schilda, amelynek lakói ostobaságukról váltak híressé. Például a sötét városházán úgy próbáltak meg világosságot teremteni, hogy edényekbe lapátolták a napfényt, majd becipelték az épületbe és odabent kirázták.

A meseregény mindössze hét óra történetét meséli el, ennyi idő áll ugyanis a két, mérhetetlen hatalmú, ördögi varázsló, dr. Lidérczy Belzebub és nagynénje, Tyrannja Vampiria rendelkezésére, hogy a lehető legnagyszabásúbb káoszba taszítsák földünket. Ha nem járnak sikerrel, Átkos Ákos a pokolbéli hatalmasságok ügyintézője személyesen helyezi csődeljárás alá őket.

A kötet hét kelet- és belső-ázsiai ország meséiből ad válogatást. A közel száz meséből 27 a kínai mesevilágból való. Többségük komor, szomorú történet, melyekben végül a csoda menti meg a rokonszenves és leleményes hősöket. Gyakran felbukkan a folyamok és tengerek sárkány-istene, hogy védő szellemként kegyesen segítse a jót cselekvő embereket (A Sárkánykirály palotája).

"Az állatmesék oktató, nevelő, jellemfejlesztő hatása évszázadok óta nyilvánvaló. Egy gyűjtemény alkalmat kínál arra is, hogy az olvasó megismerkedhessen távoli népek leg­ősibb kultúrájának egy töredékével, amely kultúra az egyre erősödő civilizációs hatások miatt sorvadásra van ítélve." E sorokkal ajánlja az olvasó figyelmébe reprezentatív mese­antológiáját Jékely Endre.

Az író meséiből válogató gyönyörű kötet egyként örömére szolgál a Tersánszky-életmű ezen szeletének megismerésére kíváncsi felnőtt olvasóknak és a meseszerető gyerekeknek.

1907-es első megjelenésétől fogva hazai és külföldi generációk sokasága kaphatta a gyermekregénytől a valóban irodalmi élményt, megkapó, felrázó, az irodalmiság lényegét megsejtető olvasmányt. Témája ismerős: a nagy kaland, ebben az esetben a grundért, a játszótérért folytatott csata a Pál utcaiak és a vörösingesek között; az iskolai bonyodalmak, az osztály belső, kis világának felfedezése.

Egy macskaforma kis figura, fekete kalapban, piros ingben és nagy bakancsban (neve Mikkamakka) kézen fogja a történet krónikását, és együtt futnak el a Szomorúság elől - egyenesen a Négyszögletű Kerek Erdőbe.

Északi, távol-keleti, sarkköri népek meséiből ad válogatást az igényes kivitelű kötet. Többek között eszkimó, hanti, nyenyec, manysi, jakut történetekkel találkozhatunk, amelyekben a tajgákon és tundrákon élők különleges világa elevenedik meg szarvasokkal, medvékkel, sámánokkal, vadászokkal és óriásokkal.

Két gyerek áll a buszmegállóban: egy kisfiú, Bill Vasziljevics MacKonov, az első nemzetközi űrflotta felderítője, és egy kislány, Fehér Szarvas Fia. Elered az eső és a rettenthetetlen űrhajós, valamint az indián varázsló versenyre kelnek egymással.